Megjelent 2016-06-01
Absztrakt
Magyarországon 1990 és 2014 között 13%-ról 18%-ra nőtt a 65 éves és annál idősebb lakosok teljes népességen belüli aránya. A demográfiai folyamatok a tendencia további fennmaradását valószínűsítik, 2060-ra a korcsoport aránya el fogja érni a 29%-ot. Míg 2014-ben a 100 aktív korúra (15-64 éves) 26 65 éves vagy idősebb személy jutott, addig 2060-ra ez az érték - az ún. eltartottsági ráta - 53-ra fog nőni, tehát átlagosan a jelenlegi 4 helyett mindössze 2 aktív korú fog jutni egy idősre.
A kedvezőtlen kilátások mellett az idősek helyzete már napjainkban is problematikus. Noha a magyar nyugdíjrendszer az egyik leginkább bőkezű az Európai Unióban – a nyugdíj összege eléri a megelőző fizetés 94%-át –, annak 110 ezer forintos átlagösszege (2013) csak korlátozott mértékben teszi lehetővé az aktív – a társadalmi, gazdasági, kulturális, spirituális és közéleti tevékenységek folytatásával jellemezhető – időskor megélését. Talán ennél is jelentősebb probléma az egyedüllét. Az időmérleg-vizsgálatok alapján a 65-74 éves korosztály az ébren töltött idő átlagosan 70%, a 75 év felettiek 80%-át töltik egyedül.