Évf. 15 szám 1 (2024)
Tanulmányok

Interkulturális szervezeti kihívások kezelése

PDF
Molnár Dániel
Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Kőszeg
DOI: https://doi.org/10.61177/HISZ.2024.15.1.4

Megjelent 2024-06-28

Kulcsszavak

  • munkakultúra,
  • szervezeti kultúra,
  • interkulturális menedzsment

Copyright (c) 2024 Molnár Dániel

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Absztrakt

A rendszerváltozás óta folyamatosan nő a Magyarországon működő, multikulturálisnak tekinthető szervezetek száma. A multikulturalitás többféle módon megjelenhet: léteznek külföldi tulajdonban lévő, részben külföldi menedzsment által működtetett magyarországi vállalkozások, magyar leányvállaltok, külföldi vendégmunkásokat foglalkoztató vállalkozások, illetve olyan szervezetek is, amelyek bár magyar tulajdonban vannak, magyarországi székhellyel rendelkeznek, és magyar munkavállalókat foglalkoztatnak, jelentős részben külföldön végzik értékteremtő tevékenységüket. A tanulmány alapvetése az a feltevés, hogy a multikulturális szervezetek irányítása Magyarországon sajátos vezetői kihívásokat jelent a menedzsment tagjai számára, ami részben az interkulturalitás technikai jellegű nehézségeivel, részben a magyar munkakultúra globalizálódó munkaerőpiac közötti feszültségekkel magyarázható.

A tanulmányban áttekintjük a releváns szakirodalmi megállapításokat a nemzeti és a szervezeti kultúra témakörében, illetve bemutatjuk annak az empirikus kutatásnak az eredményeit, amelynek alapját nyolc, Magyarországon működő, multikulturális szervezet vezető beosztású munkatársával készített interjú alkotja.

A tematikus tartalomelemzés eredményeként megállapítható, hogy a Magyarországon működő multikulturális szervezeteket kevésbé jellemzik az interkulturális konfliktusok, mint ahogyan az a közéleti diskurzus alapján vélelmezhető. Ebben jelentős szerepet játszik a szervezetek belső kommunikációs megoldásainak célirányos és komplex fejlesztése, és az olyan szervezeti kultúrának a tudatos alakítása, amelyik nyitott és befogadó közeget teremt a különböző kulturális hátterű munkavállalók számára. 

PDF

Hivatkozások

  1. Bakacsi Gy. (1996). Szervezeti magatartás. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó
  2. Belényesi E. (2021). Közigazgatási szervezeti kultúra. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
  3. Borgulya Á. és Kovács É. (2020). A vállalaton belüli innováció-kommunikáció, mint a szervezeti kultúra része – a szakirodalom tükrében. Marketing & Menedzsment, 4, pp. 63–75.
  4. Bíró B. és Serfőző M. (2003). Szervezetek és kultúrák. In: Hunyady Gy. és Székely M., (szerk.), Gazdaságpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 481–541.
  5. Faragó F. (2022). Munkavédelmi teljesítménymérés és szervezeti kultúra kvalitatív felmérése közép- és nagyvállalati környezetben. Biztonságtudományi Szemle, 4(1), pp. 131–141.
  6. Füstös L., Hankiss E., Jensen J., Miszlivetz F. és Pogátsa Z. (2009). A magyar munkakultúra globális környezetben avagy „Ki lehet-e találni” a magyar munkaerő kultúráját? Szombathely: Savaria University Press
  7. Gaál Z., Szabó L. és Kovács Z. (2005). Nemzetközi vállalati stratégiák és a nemzeti-vállalati kultúrák összefüggései. Vezetéstudomány, 36(7–8), pp. 2–14.
  8. Gödri I. és Horváth V. (2021). Nemzetközi vándorlás. In: Monostori J., Őri P. és Spéder Zs. (szerk.) Demográfiai portré. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet pp. 227-250.
  9. Handy, Ch. B. (1993). Understanding organizations. London: Penguin Books
  10. Héder-Rima M. és Dajnoki K. (2020). Kultúrám a márkám – A munkáltatói márkaépítés és a szervezeti kultúra kapcsolata. Marketing & Menedzsment, 2, pp. 5–15.
  11. Heidrich B. (2017). Szervezeti kultúra és interkulturális menedzsment. Budapest: Human Telex Consulting
  12. Hofstede, G., Hofstede, G. J. és Minkov M. (2010). Cultures and Organizations. New York: McGraw-Hill
  13. Horváth V. (2022). Magyarországi transznacionális családok. A Magyarországról Ausztriába irányuló munkavállalási célú migráció és távolsági ingázás, valamint annak családi kapcsolatokra és családtagok életére gyakorolt hatása. Doktori értekezés, Pécs: PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola
  14. Juhász G. (2021). A coaching interkulturális szervezeti feltételek között való alkalmazása. Humán Innovációs Szemle 12(1), pp. 36-55.
  15. Lee, T. W. (1999). Qualitative Methods in Organizational Research. Thousand Oaks: Sage
  16. Málovics É. (2004). Szervezeti kultúra és identitás. In: Czagány L. és Garai L., (szerk.) A szociális identitás, az információ és a piac. Szeged: JATEPress, pp. 151-167.
  17. Miszlivetz F. és Jensen J. (2010). Reinventing Hungarian work culture in a global context. Society and Economy 32(2) pp. 229-253. https://doi.org/10.1556/socec.32.2010.2.5
  18. Molnár D. (2010). Empirikus kutatási módszerek a szervezetfejlesztésben. Humán Innovációs Szemle, 2010/1-2. pp. 61-71.
  19. Panuwatwanich, K., Stewart, R. A. & Mohamed, S. (2008). The Role of Climate for Innovation in Enhancing Business Performance: The Case of Design Firms. https://core.ac.uk/download/pdf/143881519.pdf Letöltve: 2023. November 1.
  20. Peters, T. és Waterman, R. (1986). A siker nyomában. Budapest: Kossuth Könyvkiadó
  21. Trompenaars, F. & Hampden-Turner, C. (1993): Riding the Waves of Culture. Understanding Cultural Diversity in Business. Second Edition. London: Nicholas Brealey Publishing
  22. Saad, G. B. és Abbas, M. (2018). The impact of organizational culture on job performance: a study of Saudi Arabian public sector work culture. Problems and Perspectives in Management, 16(3), pp. 207–218. doi:10.21511/ppm.16(3).2018.17
  23. Sathe, V. (1985). Culture and Related Corporate Realities: Text, Cases, & Readings on Organizational Entry, Establishment & Change. Homewood: R.D. Irwin
  24. Schein, E. H. (2004). Organizational Culture and Leadership. Third Edition. San Francisco: Jossey-Bass
  25. Török J. (2012). Kultúrák a szervezeti történetek tükrében. Kultúra összehasonlító kutatás. Doktori értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nyelvtudományi Doktori Iskola
  26. Waterman, R. H., Peters, T. J. & Phillips, J. R. (1980). Structure is not organization, Business Horizons 23(3) pp. 14-26. https://doi.org/10.1016/0007-6813(80)90027-0