Published 28-06-2024
Keywords
- work culture,
- organizational culture,
- intercultural management
Copyright (c) 2024 Molnár Dániel
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Abstract
Since the political transition, the number of organizations operating in Hungary that can be considered multicultural has been continuously increasing. Multiculturalism can manifest itself in several ways: there are foreign-owned Hungarian enterprises, partly operated by foreign management, Hungarian subsidiaries, enterprises employing foreign guest workers, and also organizations which, although owned by Hungarians, have their headquarters in Hungary and employ Hungarian workers, a significant part of which is carried out abroad their value-creating activities. The thesis is based on the assumption that the management of multicultural organizations in Hungary presents specific management challenges for management members, which can be explained partly by the technical difficulties of interculturality and partly by the tensions between the Hungarian work culture and the globalizing labor market.
In the study, we review the relevant literature findings in the field of national and organizational culture, and present the results of the empirical research, which is based on interviews with eight senior employees of multicultural organizations operating in Hungary.
As a result of the thematic content analysis, it can be established that the multicultural organizations operating in Hungary are less characterized by intercultural conflicts than it can be assumed based on the public discourse. The purposeful and complex development of the internal communication solutions of organizations plays a significant role in this, and the conscious shaping of an organizational culture that creates an open and inclusive environment for employees from different cultural backgrounds.
References
- Bakacsi Gy. (1996). Szervezeti magatartás. Budapest: Közgazdasági és Jogi Kiadó
- Belényesi E. (2021). Közigazgatási szervezeti kultúra. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
- Borgulya Á. és Kovács É. (2020). A vállalaton belüli innováció-kommunikáció, mint a szervezeti kultúra része – a szakirodalom tükrében. Marketing & Menedzsment, 4, pp. 63–75.
- Bíró B. és Serfőző M. (2003). Szervezetek és kultúrák. In: Hunyady Gy. és Székely M., (szerk.), Gazdaságpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. pp. 481–541.
- Faragó F. (2022). Munkavédelmi teljesítménymérés és szervezeti kultúra kvalitatív felmérése közép- és nagyvállalati környezetben. Biztonságtudományi Szemle, 4(1), pp. 131–141.
- Füstös L., Hankiss E., Jensen J., Miszlivetz F. és Pogátsa Z. (2009). A magyar munkakultúra globális környezetben avagy „Ki lehet-e találni” a magyar munkaerő kultúráját? Szombathely: Savaria University Press
- Gaál Z., Szabó L. és Kovács Z. (2005). Nemzetközi vállalati stratégiák és a nemzeti-vállalati kultúrák összefüggései. Vezetéstudomány, 36(7–8), pp. 2–14.
- Gödri I. és Horváth V. (2021). Nemzetközi vándorlás. In: Monostori J., Őri P. és Spéder Zs. (szerk.) Demográfiai portré. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet pp. 227-250.
- Handy, Ch. B. (1993). Understanding organizations. London: Penguin Books
- Héder-Rima M. és Dajnoki K. (2020). Kultúrám a márkám – A munkáltatói márkaépítés és a szervezeti kultúra kapcsolata. Marketing & Menedzsment, 2, pp. 5–15.
- Heidrich B. (2017). Szervezeti kultúra és interkulturális menedzsment. Budapest: Human Telex Consulting
- Hofstede, G., Hofstede, G. J. és Minkov M. (2010). Cultures and Organizations. New York: McGraw-Hill
- Horváth V. (2022). Magyarországi transznacionális családok. A Magyarországról Ausztriába irányuló munkavállalási célú migráció és távolsági ingázás, valamint annak családi kapcsolatokra és családtagok életére gyakorolt hatása. Doktori értekezés, Pécs: PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola
- Juhász G. (2021). A coaching interkulturális szervezeti feltételek között való alkalmazása. Humán Innovációs Szemle 12(1), pp. 36-55.
- Lee, T. W. (1999). Qualitative Methods in Organizational Research. Thousand Oaks: Sage
- Málovics É. (2004). Szervezeti kultúra és identitás. In: Czagány L. és Garai L., (szerk.) A szociális identitás, az információ és a piac. Szeged: JATEPress, pp. 151-167.
- Miszlivetz F. és Jensen J. (2010). Reinventing Hungarian work culture in a global context. Society and Economy 32(2) pp. 229-253. https://doi.org/10.1556/socec.32.2010.2.5
- Molnár D. (2010). Empirikus kutatási módszerek a szervezetfejlesztésben. Humán Innovációs Szemle, 2010/1-2. pp. 61-71.
- Panuwatwanich, K., Stewart, R. A. & Mohamed, S. (2008). The Role of Climate for Innovation in Enhancing Business Performance: The Case of Design Firms. https://core.ac.uk/download/pdf/143881519.pdf Letöltve: 2023. November 1.
- Peters, T. és Waterman, R. (1986). A siker nyomában. Budapest: Kossuth Könyvkiadó
- Trompenaars, F. & Hampden-Turner, C. (1993): Riding the Waves of Culture. Understanding Cultural Diversity in Business. Second Edition. London: Nicholas Brealey Publishing
- Saad, G. B. és Abbas, M. (2018). The impact of organizational culture on job performance: a study of Saudi Arabian public sector work culture. Problems and Perspectives in Management, 16(3), pp. 207–218. doi:10.21511/ppm.16(3).2018.17
- Sathe, V. (1985). Culture and Related Corporate Realities: Text, Cases, & Readings on Organizational Entry, Establishment & Change. Homewood: R.D. Irwin
- Schein, E. H. (2004). Organizational Culture and Leadership. Third Edition. San Francisco: Jossey-Bass
- Török J. (2012). Kultúrák a szervezeti történetek tükrében. Kultúra összehasonlító kutatás. Doktori értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nyelvtudományi Doktori Iskola
- Waterman, R. H., Peters, T. J. & Phillips, J. R. (1980). Structure is not organization, Business Horizons 23(3) pp. 14-26. https://doi.org/10.1016/0007-6813(80)90027-0