Megjelent 2021-06-01
Kulcsszavak
- légiközlekedés,
- repülőgépgyártás,
- európai részvénytársaság,
- helikoptergyártás,
- űrkutatás
- vállalati struktúra,
- kutatás-fejlesztés ...Több
Absztrakt
A légiközlekedési ipar az egyik leginkább tőke és munkaerő intenzív ágazat. Ezek a faktorok teszik az iparágat globális oligopóliummá, kevés civil és/vagy katonai repülőket gyártó gazdasági társaság létezik ugyanis a piacon. A legjelentősebb légiközlekedési eszközöket gyártó cégek az Airbus SE (Fr), a Boeing Company (US), az United Technologies Corporation (US), a General Electric Company (US), a Safran S.A (Fr) és a brazil Embraer. A repülőgépgyártásban élen járó országok az Amerikai Egyesült Államok, valamint Franciaország és Németország. A hatalmas repülőipari konszernek egyre bővítik profiljukat a globális piacon, uralva ezzel piacvezető szerepüket. A legnagyobb felvevő piacaik az USA, az ázsiai országok, valamint a nyugat-európai államok. A légiközlekedési ipar 2015 es 2019 között évente 3,1 százalékkal növekedett, 2019 végére elérte a 342,4 milliárd USD-t, ez a hatalmas tempó 2020-ban a COVID pandémia következtében bekövetkezett megtorpanás és lezárások miatt 14 százalékkal esett vissza, így ez az iparág a tavalyi évet 296,1 milliárd USD összvagyonnal zárta. A világ vezető légitársaságának számító Airbus SE is az Európai Társaság, az Európai Unió egységes, szupranacionális részvénytársasági formáját választotta, míg a legnagyobb vetélytársának számító Boeing amerikai társasági konszern formájában működik. Abban azonban megegyeznek, hogy mindkettő vállalatimpérium útját komoly állami támogatással kövezték ki. Ebben az évben Budapesten lesz az asztronauták tavalyról elhalasztott nemzetközi kongresszusa (ASE). A verseny a világűr meghódításáért hatalmas. Amerikai űrszonda landolt a Marson, kínai űrszonda kőzetmintát gyűjtött a Holdon. A két legnagyobb repülőgyártó is beszállt az űrhajózási iparba, s mindketten megpróbálnak együttműködni mind az ESA-val, mind pedig a NASA-val. Az Airbus sikerének egyik kulcsa a vállalatot létrehozó, gyorsan alkalmazkodó társasági jogi formája. Az Airbus Helicopters 2022-ben beindítja Magyarországon a precíziós alkatrészgyártást helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez, amelyhez 25 százalékban megújuló energiaforrásokat használ majd. A magyar űripar és űrtechnológiai fejlesztés sikertörténetének számító SMOG-P és ATL-1 műholdak 2019 december 6-a óta keringenek az űrben. Az ATL-1 műhold feladata többek között az is, hogy az ELTE Kémiai Intézetében kifejlesztett ultrakönnyű, 1500 Celsius-fokig kiváló szigetelő tulajdonságú alumínium-oxid alapú szál, kriogél és kompozit anyagokat tesztelje a világűrben.