Az innovációs járulék felhasználási lehetőségei humán kutatások szempontjából

Absztrakt

A tanulmány összegyűjti azokat az alapvető innovációs járulékkal kapcsolatos alapvető törvényeket, feltételeket és információkat, amelyek kiindulópontot jelentenek a járulék felhasználásához és elszámolhatóságához humán kutatások megvalósítása esetén. Különösen fontos ezen feltételek megismerése, mivel a magyarországi cégek nem használják ki kellőképpen a kedvezményeket. E mögött az állhat, hogy sok esetben az érintettek számára is meglepő, mi minden tekinthető K+F tevékenységnek (NKTH).
A K+F tevékenység meghatározásában segítséget nyújthat és támpontot jelenthet az OECD Frascati Kézikönyve, amely alapján iparáganként meghatározott rendelkezések, kutatás és kísérleti fejlesztés általános fogalma, valamint kizárandó tevékenységek, határok is pontosíthatók. A K+F alapfeltétele az újszerűség és valamely tudományos és/vagy műszaki bizonytalanság feloldásának számottevő eleme (Frascati Kézikönyv).
Az APEH rendelkezései alapján bármely vállalkozás megrendelhet bármely témában kutatás-fejlesztést annak végzésére jogosult költségvetési intézettől vagy közhasznú szervezettől (például a Human Exchange Alapítvány) úgy, hogy annak költségeivel  csökkentheti járulékfizetési kötelezettségeit. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. Törvény 4.§-ának (3) bekezdése nem tartalmaz tematikus korlátozást a vállalatok által végzett vagy megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban, a fizetendő innovációs járulék éves bruttó összegét csökkentő tételek (költségek) érvényesítését nem befolyásolja az, hogy az adott kutatás-fejlesztési tevékenység a társaság tevékenységéhez nem vagy csak közvetetten kapcsolódik (APEH).