Migráció a magyarországi és európai építőiparban: Okok és gazdasági hatások

Absztrakt

Az utóbbi években számos olyan változás történt az építőiparban Magyarországon, amely kedvezőtlen hatásokkal járt. Ennek okai a szakemberhiány, az építőipari munka alacsony presztízse és a megfelelően képzett munkaerő hiánya. Mindezek mellett az építőmunkások migrációja is jelentősen nőtt mind az országon belül, mind pedig Európában.
2008 óta a külföldön foglalkoztatottak száma folyamatosan növekszik. A statisztikai adatok szerint a külföldi munkavégzés céljából ingázó munkavállalók száma főként a középfokú szakképzettséggel rendelkezők körében emelkedik, különösen az építőipar, a vendéglátás és a szállodai szolgáltatások területén. Korosztály szerint elsősorban a fiatalabb generációk érintettek a kivándorlásban. A lakosság néhány csoportjában a külföldön dolgozók száma különösen magas, illetve jelentősen növekszik. A lakosság következő csoportjaiban a kivándorlók aránya meghaladja az átlagot: a középfokú oktatásban dolgozó szakmunkások, az építőiparban dolgozók, a 25-35 évesek és a nyugat-magyarországi lakosok. Bizonyos csoportok - például az építőiparban dolgozó munkavállalók, a középfokú oktatásban dolgozó szakemberek - esetében ez összefüggésbe hozható a ciklikus okokkal és a hazai foglalkoztatás csökkenésével.
A kivándorlás kihat a gazdaság különböző szegmenseire, ideértve a munkaerőpiacot, a megtakarításokat, a költségvetés egyensúlyát, a társadalmi kohéziót, a jelenlegi növekedést és a növekedési kilátásokat is. Megváltoztatja a belföldi lakosság és a munkaerő összetételét, valamint megváltoztatja a vállalatok országon belüli tevékenységét.
Kutatásom célja az, hogy megvizsgálja az építőiparban dolgozó szakemberek migrációjának okait, jellemzőit, következményeit, továbbá ennek hatásait a gazdaságra. Ezen felül a tanulmány kitér arra is, hogy maguk az építőipari vezetők és az érintett munkavállalók hogyan látják mindezt.