A befektetők védelmének büntetőjogi eszközei Magyarországon

Absztrakt

Jelen tanulmány célul tűzi ki, hogy vázlatosan bemutassa a nem feltétlenül jogász olvasó számára a befektetők védelmének magyarországi intézményrendszerét, különös tekintettel annak büntetőjogi eszközeire. A téma különösen aktuális, ugyanis a 2020 óta tartó, mára már lecsengőben lévő koronavírus világjárványt 2022 tavaszán az orosz-ukrán háború kitörése követte, amely a teljes európai földrészre kiterjedő évtizedek óta nem tapasztalt pénzromlást és energiaválságot vont maga után. Gazdasági válságok idején a gazdaság védelmét elősegíteni hivatott intézkedések jelentősége felértékelődik, a társadalom számára a biztonság fontossága elsődlegessé válik. A kedvezőbb gazdasági környezetben felhalmozott lakossági és vállalati megtakarításokat befektető személyek számára krízisidőszakban a befektetővédelem intézményrendszerének hatékony működése adhat biztonságérzetet. Magyarországon a jog több különböző síkon, részletesen kidolgozott szabályrendszer által és az ahhoz kapcsolódó ellenőrző, felügyelő, jogérvényesítő szervezetek működése révén hivatott a befektetők jogait, jog által védett érdekeit biztosítani. A hitelintézetek és a befektetési vállalkozások által kezelt ügyfélvagyon védelmét két külön törvény által létrejött pénzalap: az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektető-védelmi Alap látja el, melyeket a kiegészítő biztosításokkal együtt a legnagyobb problémák előfordulása (felszámolási eljárások) esetén nyújtanak pénzbeli segítséget az ügyfelek részére, hogy követeléseikhez hozzájussanak. A pénz- és tőkepiac felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank által lefolytatható piacfelügyeleti eljárások, mint speciális közigazgatási hatósági eljárások, a piaci manipulációval érintett bejelentések kivizsgálására szolgálnak, a jegybanki döntések közigazgatási perben megtámadhatók. Mindez azonban csak annyi jelentőséggel bírhat, hogy a befektetési piac szereplői közül legsúlyosabb esetben ideiglenesen vagy véglegesen hatósági közreműködéssel kikerülhetnek az oda nem illő vállalkozások, azonban a nagy összegű bírságkiszabások ténye a becsapott ügyfelek számára sovány vigasz. A büntetőjognak pedig e téren is, csakúgy, mint máshol, ultima ratio szerepe van, azaz amikor a befektetők, a piaci szereplők védelme és a piacba vetett bizalom más eszközökkel már nem biztosítható, akkor kerülhet sor alkalmazására. Célom annak sommás bemutatása, hogy a rendszerváltozást követően miként épült ki a büntetőjogi védelem, milyen fejlődés jelentkezett ebben, milyen hatással járt az európai közösségi jogalkotás. Az ismertetésre kerülő két fő bűncselekmény: a tiltott piacbefolyásolás és a bennfentes kereskedelem magyarországi fejlődése sok eltérést és hasonlóságot mutat egymással. Egy alapvetően társadalomtudományi témájú és rendeltetésű folyóiratban nem lehet cél a bemutatandó bűncselekmények hátterét képező pénzügyi témájú jogszabályok részletes értékelése, ezért azokat mellőzni fogom. Ugyanakkor ismertetni fogom a témát kutató legrangosabb hazai büntetőjogászok ide vonatkozó gondolatait, mert általuk érthetők meg azok a problémák, amelyek velünk élnek és megoldásra várnak.