Két újabb tanulmány a tőzsdei manipulációk köréből

Absztrakt

Jelen írásban két olyan rövidebb tanulmányt kovácsoltam egybe, amelyek egyaránt a doktori kutatási szakterületemhez, a tőzsdei kereskedés körében elkövetett bűncselekményekhez, azon belül is elsősorban a tiltott piacbefolyásolás témájához kapcsolódnak. Az elsőben amerikai jogesetekkel is illusztráltan arra kívánok kísérletet tenni, hogy a klasszikus tiltott piaci manipulációról értekezzek, hangsúlyozva azt a tényt, hogy az amerikai szabályozással szemben a hazai büntetőjog a kereskedés irányának szempontjából nem különíti el a két kategóriát, expressis verbis. A másodikban a jéghegy megbízással (iceberg order) foglalkozom, mely hazánkban szigorúan véve nem tőkepiaci jogi, hanem tőzsdei belső szabályzat által kodifikált (EU-ból implementált) kategória. Minthogy az információ teljességének hiánya, illetve késleltetettsége mindig extra kockázatot jelent a tőzsdei visszaélésekre nézve, különös tekintettel, ha kellő időben hatékonyan tenni lehetne az elkerülésük érdekében, ezért fontos erről az eddig jogtudományi kutatás tárgyául nem szolgáló jogintézmény által teremtett jelenségről mintegy fél szerzői ív terjedelemben néhány bevezető gondolatot megfogalmazni.

1. PIACI MANIPULÁCIÓ A „PUMP AND DUMP” ÉS A „POOP AND SCOOP” MÓDSZEREKKEL^[1]

Első tanulmányomban azt kívánom röviden bemutatni, hogy az amerikai szakzsargonban „pump and dump” és „poop and scoop” módszerekkel elkövetett piaci manipulációk milyen formában valósulnak meg jellemzően a tőzsdei kereskedés során. Noha voltaképpen e két csalárd módszer a vizsgált pénzügyi eszköz kereskedési irányának eltérő volta mentén különböztethető meg egymástól, azok mégsem tekinthetők minden tekintetben egymás inverzének, és előfordulásuk sem azonos volumenű. Ezért felvázolom e módszerek főbb jellemzőit, detektálásuk szempontjait. Rá kívánok mutatni, hogy a fenti kereskedési módszerek alapvető elkövetési módjai lehetnek a Btk.-ban szabályozott tiltott piacbefolyásolásnak, azok külön-külön nincsenek nevesítve büntetőkódexünkben.

^[1] Jelen tanulmány a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában 2024. november 14-én megtartott konferencia-előadásomon alapul.

2. JÉGHEGY MEGBÍZÁS. A DIGITÁLIS KOR TŐZSDEI KERESKEDÉSÉNEK EGYIK MEGENGEDETT SPECIÁLIS MEGBÍZÁSTÍPUSA

Jelen tanulmány azt hivatott röviden bemutatni, hogy az iceberg order (hidden order), azaz jéghegy megbízás (rejtett megbízás) jogintézményének tőzsdei kereskedésben történő meghonosodása és elterjedése, milyen új kockázatokkal és veszélyekkel járt, illetőleg kiknek és milyen lehetőségeket tartogathat. Publicisztikai írásokból a jelenséget mélyebben nem ismerők számára mindössze annyi válik ismertté, hogy elsősorban az intézményi befektetők számára lehet kedvező e konstrukció, azt nagyobb volumenű ügyletek megkötése esetén alkalmazzák elsősorban. Célszerű ennek okán megvizsgálni azt, hogy az információkhoz való egyenlő hozzáférés torzulásával sérülnek-e addigi kereskedési alapelvek, amennyiben igen, úgy melyek ezek és mennyiben erodálódnak.