Vol. 8-9, No 1-2 (2017/2018)
Tanulmányok

Az Észak-alföldi régióban élő nők munkaerő-piaci szerepvállalása

R. Fedor Anita
Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

Megjelent 2018-05-01

Kulcsszavak

  • employment,
  • labour market,
  • regional differences,
  • women

Absztrakt

nemzetközi és hazai foglalkoztatási trendeket figyelembe véve a tanulmány bemutatja az Észak-alföldi régióban élő nők munkaerő-piaci helyzetét.
Magyarországon a 2008-as pénzügyi válság negatív hatásai 2013-tól kezdtek enyhülni. Ennek eredményeként a foglalkoztatási helyzet egyre kedvezőbb képet mutat, mára a magyarországi foglalkoztatási ráta csak kis mértékben marad el az uniós átlagtól.
Az országot a foglalkoztatás és a munkanélküliség tekintetében jelentős regionális egyenlőtlenség jellemzi. Észak-Alföldön Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági mutatói a legrosszabbak. A munkanélküliségi ráta több mint kétszerese az országos átlagnak, a foglalkoztatási ráta az átlagtól 6,5 százalékkal marad el. Országos és regionális szinten a nők foglalkoztatási rátája messze elmarad a férfiak foglalkoztatási arányától.
A gyermekvállalás és a gyermekek száma jelentősen befolyásolja az anyák foglalkoztatási mutatóit. A nők hátránya a munkaerőpiacon elsősorban a családi életciklus hatásának köszönhető.
A gyermeket nevelő nők munkakörülményekkel kapcsolatos elvárásait feltáró regionális empirikus munkám eredménye alapján megállapítható, hogy a munkakörülményeket befolyásoló tényezők közül a pénzügyi feltételek (munkabér) bizonyultak a legfontosabbnak. A második leglényegesebb tényező olyan munkakörnyezet, amely alkalmazkodni tud a megváltozott családi körülményekhez, és figyelembe veszi a gyermeknevelés elsődleges szerepét. A szakmai ambíciókkal kapcsolatos tényezők csoportja a rangsor végén található, ebből arra lehet következtetni, hogy a karrierépítés másodlagos abban az életciklusban, amikor a nők gyermekeket nevelnek. Ezt támasztja alá az is, hogy a nők határozott többsége a rugalmas munkaidőt tartja a legmegfelelőbb foglalkoztatási formának. A munkakörülményekkel kapcsolatos elvárásokat a gyermekek száma és az anyák iskolai végzettsége, a partner jelenléte, annak gazdasági aktivitása és iskolai végzettsége is jelentősen befolyásolta. Az eredmények a női prekariátus jelenségét hangsúlyozzák.