A leghátrányosabb helyzetű álláskeresők mobilitásvizsgálatának új módszerei

Absztrakt

A rendszerváltozást követően Magyarországon is megjelent korunk egyik legsúlyosabb társadalmi-gazdasági feszültségforrása, a munkanélküliség, amely probléma komolyságát napjaink modern világgazdasági válsága csak még nyilvánvalóbbá tette. A probléma különösen erőteljesen sújtja azokat a hátrányos pozíciójú térségeket és leghátrányosabb helyzetű álláskeresőiket, amelyek jelenlegi belső potenciáljukkal, relatív és/vagy abszolút értelemben vett frekventáltságukkal, hátránnyal indulnak a munkahelyekért folyó versenyben. Az elszigeteltség oldódásának fontos eszköze lehet a mobilitás fokozása, különösen ott, ahol a leszakadó térségek fejlett területek perifériáján helyezkednek el. Annak ellenére, hogy a jelen vizsgálat tárgyát képező Enyingi és Sárbogárdi kistérség ilyen területeknek tekinthetőek, a felzárkózás máig sem indult meg, sőt a foglalkoztatási viszonyok romlása volt tapasztalható. Indokolt tehát a mobilitás hátterében álló feszültségforrások komplex és egzakt értékelése, illetve pragmatikus megoldási javaslatok kidolgozása, amely célok jelen tanulmány részét képezik. Jelen kutatás egyaránt épít primer és szekunder forrásokra, amelyek közül kiemelt szerepet tölt be az érintettek körében végzett átfogó kérdőíves felmérés, illetve – a szubszidiaritás elvének megfelelően – a kérdésben leginkább kompetens személyekkel folytatott interjúk tapasztalatainak értékelése. Ezek segítségével a munka feltárja egyes, hagyományosan hátrányos helyzetű rurális mikrotérségek belső foglalkoztatási problematikájának mobilitáshoz szorosan kapcsolódó elemeit, illetve a nehézségek hátterében meghúzódó ok-okozati összefüggéseket. Kitér továbbá a leghátrányosabb helyzetű munkanélküliek csoportjának mobilitási képességének, készségének bemuta-tására, illetve átfogó értékelésére, ezzel segítve a megfelelő – térségspecifikus – megoldási stratégiák kidolgozását. A kutatás eredményei hasznosak mindazoknak, akik a fenti kérdésekben, a munkaerőpiaci helyzet javításában érdekeltek, beleértve a munkaügyi kirendeltségek vezetőit és alkalmazottait, a térség településeinek polgármestereit, képviselőit és a munkavállalókat, munkanélkülieket egyaránt, illetve azokat, akik a rurális térségek munkaerőpiaci/foglalkoztatási zavarainak sajátosságai iránt érdeklődnek.