Turisztikai szakmai képzések és elhelyezkedésük a Dél-Alföldi Régióban

Absztrakt

A jelen tanulmány céljai között szerepelt, hogy részletesen megvizsgálja a Dél-alföldi Régió idegenforgalmának humánerőforrást biztosító helyszíneit, azoknak térbeli elhelyezkedését, valamint az oktatási intézmények és a helyi idegenforgalmi vonzerők közötti kapcsolatot. A vizsgálat aktualitását a magyar kormányok elmúlt tíz évben felfokozott turizmusfejlesztési tevékenységei, a Dél-alföldi Régió Magyarország és a határ menti turizmusban betöltött egyre növekvő szerepe, az OKJ-s vizsgakövetelmények változ(tat)ása, Románia európai uniós csatlakozása (2007) és hazánk Szerbiával szembeni vízumkényszer feloldása indokolták.
A Dél-alföldi Régióban az idegenforgalmi iskolák megyei szintű megoszlása egyenletes, hiszen Bács-Kiskun megyében 13, Csongrád és Békés megyében 15 oktatási intézmény kínál idegenforgalmi-vendéglátó, OKJ, valamint felsőoktatási diplomát – az alapfoktól a magasabb szintű képzések felé haladva. A régió 20 településén a 43 intézet térbeli megoszlása – megyénket összehasonlítva – egyenlőtlen, ugyanis míg Bács-Kiskun megyében nyolc, Békés megyében hét, addig Csongrád megyében öt településen folyik idegenforgalomhoz és vendéglátáshoz kapcsolódó képzés.
A Dél-alföldi régió idegenforgalmi képzésében domináns szerepet játszik Szeged. A hazai idegenforgalmi oktatás kínálata széleskörű, hiszen alapfokú OKJ-s képzéstől egészen egyetemi Ph.D-s turisztikai szakemberképzésig számos szak és szakma közül választhat a leendő tanuló.
Megállapítható, hogy a képzések gyenge pontja a nyelvtudási kritériumok alacsony szintjében rejlik. A jelenlegi helyzetre megoldást – a korábbi jól működő – nyelvtudásról objektívképet adó nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése jelentené.
Napjainkra a Dél-alföldi Régió földrajzi fekvése felértékelődött, ugyanis szerbiai és romániai, de újabban az átutazó orosz vendégek is desztinációt, vagy legalább egy-, kétnapos program lehetőséget látnak az ország déli régiójában.
A helyi turizmus fejlődése és kínálatának bővítése érdekében az idegenforgalmi munkaerőbázist nem csak kvantitatív, hanem kvalitatív mértékben is fejleszteni kell. Erre minden személyi és tárgyi adottság valamint a helyi idegenforgalmi infrastruktúra is
rendelkezésre áll a régióban.
Remélhetőleg a régi és az új vendégek látogatása és régióról alkotott benyomásuk serkentőleg hatnak – a turizmus multiplikátor hatására – a régió gazdasági fejlődésére és ezzel a humán erőforrás képzésére. A magasan kvalifikált munkaerőre a régió népszerű idegenforgalmi desztinációiban (Gyula, Baja, Ópusztaszer, Kiskunmajsa stb.) szükség van, emellett a nagyvárosokban (Szeged, Kecskemét, Békéscsaba stb.) a széleskörű idegenforgalmi aktivitás (be- és kiutaztatás, idegenforgalmi kínálat széles választéka) indokolja a szerteágazó tudással rendelkező szakemberek képzését.