Az idegenforgalmi infrastruktúra néhány térbeli jellegzetessége Szegeden

Absztrakt

Az idegenforgalmi humánerőforrás kutatás elméleti és fogalmi alapjait már az 1990-es évek elején megalapozták, amikor a közvetítő szektor, a turisztikai kínálat és a turisztikai termék komponensei kerültek meghatározásra (Lengyel 1992). Ezután a turisztikai kínálat fő összetevőinek kategorizálása (Kaspar 1992, Kaspar–Fekete 2001), majd finomítása következett: a statikus és a dinamikus idegenforgalmi infrastruktúra, az elsődleges és a másodlagos szuprastruktúra fogalmak kerültek bevezetésre (Michalkó 2004, Michalkó 2007, Michalkó 2012) és ezzel a későbbi kutatások elméleti alapjait megteremtették.