Gazdasági növekedés versus jólét és fenntarthatóság

Absztrakt

Publikációm célja, hogy a szegénység és a gazdasági növekedés, valamint a fenntartható gazdasági fejlődés és jólét fogalmi kategóriái közti összefüggések elemzésével nyilvánvalóvá tegyem, hogy a liberalizációnak és a deregulációnak, illetve a nemzetközi kereskedelem bővülését kihasználó globális szereplőknek prioritást biztosító gazdaságpolitika nem a fenntarthatóság és jólét irányába történő elmozdulást eredményezi, illetve az elvárásokhoz képest ebben a tekintetben jóval kisebb haszonnal és lehetőségekkel jár. A globális cégek, mint a globalizációs folyamat főszereplői, elsősorban a globális gazdasági folyamatok által létrehozott hasznok lefölözésére, kevésbé a kapcsolódó költségek vállalására törekednek, áthárítva a terheket és a felelősségvállalást általánosan egyfelől a fogyasztókra, másfelől pedig a gyengébb gazdasági pozícióban lévő fejlődő országokra és népességükre. Az általuk előállításra kerülő javak termelése során alkalmazott technológiák környezeti terheit, az ezekből következő negatív hatásokat ugyancsak az említettekre hárítják, illetve számos esetben veszélyt jelenthetnek a nemzetgazdasági érdekeket képviselő mikro-, kis és középvállalkozásokra, valamint a közszolgáltatások fenntartására egyaránt. Mindezek révén a globális cégek hozzájárulnak a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok érdekérvényesítési lehetőségeinek további szűküléséhez, szegregációjuk és hátrányos helyzetük generációkon keresztül történő konzerválásához, valamint a szegénység elmélyüléséhez.