A coaching interkulturális szervezeti feltételek között való alkalmazása

Absztrakt

Míg az elmúlt évszázadokban nagyobb mértékben a világ felfedezése, a gyarmatosítás, majd az ipari forradalom által generált technikai-műszaki fejlődés és a nemzetközi kereskedelem kiterjedése állt a világ gazdasági - és ehhez kapcsolódóan - kulturális értelemben vett egységesülése hátterében, addig a legutóbbi évtizedekben sokkal inkább a piaci liberalizáció és dereguláció hatására korlátlanul áramló szabad tőke és a tulajdon világméretű integrálódása vált az új típusú globalizáció motorjává (Konczosné, 2003).
Az újtípusú globalizáció a kultúrák, illetve a kulturális integráció terén is jelentős változásokat generál. A multi-és transznacionális vállalatok vezető-, és ezáltal ellenőrző szerephez jutottak a világ kultúra- és ideológiafogyasztásának befolyásolása terén. Az ennek következményeként tapasztalhatóvá vált uniformizálódás egyaránt áthatja az általános és fogyasztói értékrend változását, a különböző termékek és szolgáltatások fogyasztását. A globális szereplők által irányított kereskedelmi média nem pusztán a fogyasztás, hanem hétköznapi létünk és gondolkodásunk más dimenzióinak a befolyásolására is tör, megváltoztatva az uralkodó értékrendet és az annak alapján álló világképet, közvélekedést (Konczosné, 2003).
A globalizációs folyamat révén felgyorsult tőkeáramlás és egyre fokozódó tőkekoncentráció, valamint az intenzív technikai, műszaki-, technológiai fejlődés eredményeként bekövetkező hatások vizsgálata révén egyre nagyobb figyelem összpontosult az elmúlt évtizedekben a nemzeti vagy társadalmi-, a helyi-, valamint szervezeti kultúra összefüggéseinek feltárására. A továbbiakban a nemzeti és a szervezeti kultúra fogalmaival ismerkedünk meg, valamint a különböző kultúrák találkozásának és együttélésének eseteit felmutató kultúraközi (cross cultural) hatások elméleti és gyakorlati vetületeivel.
A coaching, mint gyakorlatban alkalmazott komplex módszer és eszköztár gyakran irányulhat a multi-és transznacionális vállalatok, illetve leányvállalataik kulturális értelemben heterogénnek mondható szervezeti környezetében kialakult kulturális sokk és az ehhez kapcsolódó interkulturális konfliktusok feltérképezésére és kezelésére. Ennek megfelelően dolgozatomban szót ejtek az interkulturális coaching sajátosságairól is.