Évf. 17 szám 1 (2026)
Tanulmányok

Pszichés jóllét és reziliencia ötven felett: „Ép testben ép lélek?”

PDF
Fehér Pálma Virág
egyetemi adjunktus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Törő Krisztina
Vecsés és Környéke Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ
DOI: https://doi.org/10.61177/HISZ.2026.17.1.1

Megjelent 2026-06-25

Kulcsszavak

  • mentális egészség,
  • szubjektív jóllét,
  • reziliencia,
  • fizikai aktivitás,
  • kapcsolati elégedettség

Copyright (c) 2026 Fehér Pálma Virág, Törő Krisztina

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Absztrakt

Háttér: Az 50 év feletti korosztály szubjektív jólléte egy olyan pszichológiai konstruktum, dinamikusan változó állapot, amelyet több külső és belső tényező alakít. A reziliencia egy olyan képesség, amely segíti az egyént a megterhelő tapasztalatok során a pozitív adaptációban és megküzdésben. Célkitűzés: Kutatásunkban a jóllét és reziliencia összefüggéseit vizsgáljuk az ötven feletti korosztályban. Ezen két pszichés tényező és különböző demográfiai jellemzők összefüggéseit szerettük volna feltárni magyar mintán. Módszer: A kutatásban 410 fő vett részt. A részvétel kritériuma az 50. életév betöltése volt. A demográfiai adatokra vonatkozó kérdéseket követően a szubjektív jóllétet a WHO Jól-lét Kérdőívvel (WBI-5) vizsgáltuk, míg a reziliencia mérésére a Connor-Davidson Reziliencia Kérdőívet (CD-RISC) használtuk. Eredmények: Várakozásunknak és a szakirodalomnak is megfelelően beigazolódott, hogy a reziliencia és a jóllét szintje összefüggést mutat, azaz minél reziliensebb valaki idősebb korra, annál magasabb a jóllétének szintje. Ezen kívül még több fontos összefüggésre is rámutattunk mindkét pszichés tényező kapcsán. Ezek közül kiemelnénk azt, hogy a sok mozgás kihatással van a jóllétünkre. Következtetés: Eredményeink megerősítik azt a koncepciót, hogy különösen fontos idősebb korban is foglalkozni saját testi és lelki egészségünkkel. Nem lehet soha eléggé elcsépelt az „ép testben ép lélek” szólás.

PDF

Hivatkozások

  1. Bajaj, B., Pande, N. (2016): Mediating role of resilience in the impact of mindfulness on life satisfaction and affect as indices of subjective well-being. Personality and Individual Differences, 93, 63–67. o. https://doi.org/10.1016/j.paid.2015.09.005
  2. Baltes, P. B., Baltes, M. M. (1990): Succesful aging: Perspectives from the behavioral sciences. Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511665684
  3. Batz, C., Tay, L. (2018): Gender Differences in Subjective Well-Being. In: E. Diener, S. Oishi, L. Tay (szerk.): Handbook of Well-Being. Salt Lake City: DEF Publishers, USA, 1-15. o.
  4. Connor. K. M., Davidson, J. R. T. (2003): Development of a new resilience scale: the Connor-Davidson Resilience Scale (CD-RISC). Depression and Anxiety, 18(2), 76-82. o. https://doi.org/10.1002/da.10113
  5. Cruwy, T., Haslam, C., Steffens, N.K., Haslam, S.A., Fong, P., Lam, B.C.P. (2019): Friendships that money can buy financial security protects health in retirement by enabling social connectedness. BMC Geriatrics, 19(1). 319, https://doi.org/ 10.1186/s12877-019-1281-1.
  6. Cutler, D. M., Lleras-Muney, A. (2010): Understanding differences in health behaviors by education. Journal of Health Economics, 29(1), 1–28. o. https://doi.org/10.1016/j.jhealeco.2009.10.003
  7. Delhey, J., Kohler, U. (2011): Is happiness inequality immune to income inequality? New evidence through instrument-effect-corrected standard deviations. Social Science Research, 40(3), 742–756. o. https://doi.org/10.1016/j.ssresearch.2010.12.004
  8. Diener, E. (1984): Subjective Well-Being, Psychological Bulletin, 95(3), 542-575. o. https://doi.org/10.1037/0033-2909.95.3.542
  9. Diener, E. (2000): Subjective Well-Being: The Science of Happiness and a Proposal for a National Index. American Psychologist, 55(1), 34–43. o. https://doi.org/10.1037/0003-066X.55.1.34
  10. Gerino, E., Rollé, L., Sechi, C., Brustia, P. (2017): Loneliness, resilience, mental health, and quality of life in old age: A structural equation model. Frontiers in Psychology, 8, 2003. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2017.02003
  11. Hermann, H., Stewart, D., E., Diaz-Granados, N., Berger, E.L. Jackson, B., Yuen. T. (2011): What is Resilience? Canadian Journal of Psychiatry, 56(5), 258-265. doi: 10.1177/070674371105600504
  12. Kádár Annamária (2017): Az én mesém. A reziliencia, a rugalmas alkalmazkodóképesség kialakítása gyermekkorban. Előadás, XXI. Pszinapszis Pszichológia Konferencia, Budapest
  13. Kerekes., Zs. (2015): Az időskor, mint krízis. In: Kiss. E., Cs., Sz. Makó., H. (szerk.): Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana, Pécs: Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 182-218. o.
  14. Kim E. S., Tkatch R., Martin D., MacLeod S., Sandy L., Yeh C. (2021): Resilient Aging: Psychological Well-Being and Social Well Beinga s Targets for the Promotion of Healthy Aging. Gerontology and Geriatric Medicine, 7.
  15. https://doi.org/10.1177/23337214211002951
  16. Kovácsné, M. H. (2011): Mindenki másképp csinálja…az öregedést, avagy létezik-e sikeres öregedés? Gerontoedukáció 1(2), 68-99. o.
  17. Layard, R., De Neve, J. E. (2023): Wellbeing: Science and policy. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781009298957
  18. Mak, W. W. S., Ng, I. S. W., & Wong, C. C. Y. (2011). Resilience: Enhancing well-being through the positive cognitive triad. Journal of Counseling Psychology, 58(4), 610–617. o. https://doi.org/10.1037/a0025195.
  19. Marmot, M., Friel, S., Bell, R., Houweling, T. A. J., Taylor, S. (2008): Closing the gap in a generation: Health equity through action on the social determinants of health. The Lancet, 372(9650), 1661–1669. o. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(08)61690-6
  20. Morete, M. C., Solano, J. P. C., Boff, M. S., Filho, W. J., Ashmawi, H. A. (2018): Resilience, depression, and quality of life in elderly individuals with chronic pain followed up in an outpatient clinic in the city of São Paulo, Brazil. Journal of pain research, 11, 2561-2566. o. https://doi.org/10.2147/JPR.S166625
  21. Mustafa, M., Gulati, S. (2022): Influence of age and gender on mindfulness attention awareness and perceived stress. Indian journal of positive psychology, 13(4), 377-381. o.
  22. Neugarten, B. L. (1979): Time, age, and the life cycle. American Journal of Psychiatry, 136(7), 887–894. o. https://doi.org/10.1176/ajp.136.7.887.
  23. Shook, N. J., Ford, C., Strough, J., Delaney, R., Barker, D. (2017): In the moment and feeling good: Age differences in mindfulness and positive affect. Translational Issues in Psychological Science, 3(4), 338-347. o. https://doi.org/10.1037/tps0000139
  24. Subramanian, S. V., Chen, J. T., Rehkopf, D. H., Waterman, P. D., Krieger, N. (2006): Comparing individual- and area-based socioeconomic measures for the surveillance of health disparities: A multilevel analysis of Massachusetts births, 1989–1991. American Journal of Epidemiology, 164(9), 823–834. o. https://doi.org/10.1093/aje/kwj313
  25. Susánszky, É., Barna, T. K., Staudner, A., Kopp M. (2006): A WHO Jől-Lét Kérdőív Rövidített (WBI-5) Magyar Változatának Validálása a Hungarostudy 2002 Országos Lakossági Egészségfelmérés Alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247-255. o. https://doi.org/10.1556/mental.7.2006.3.8
  26. UrbanN., Kovács L (2016): A pszichológiai reziliencia, mint integrált alkalmazkodó rendszer. Honvédorvos, 68(3-4), 43-50. o. https://doi.org/10.29068/HO.2016.3-4.43-50
  27. Vagetti, G. C., Barbosa Filho, V. C., Moreira, N. B., Oliveira, V., Mazzardo, O., Campos, W. (2014): Association between physical activity and quality of life in the elderly: A systematic review, 2000–2012. Revista Brasileira de Psiquiatria, 36(1), 76–88. o. https://doi.org/10.1590/1516-4446-2012-0895
  28. Wang, X., Zhang, J., Wu, S., Xiao, W., Wang, Z., Li, F., Liu, X., & Miao, D. (2021): Effects of meaning in life on subjective well-being: The mediating role of self-efficacy. Social Behavior and Personality: An International Journal, 49(4), 1–11. o. https://doi.org/10.2224/sbp.9975
  29. Wilkinson, R. G., Pickett, K. E. (2006): Income inequality and population health: A review and explanation of the evidence. Social Science & Medicine, 62(7), 1768–1784. o. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2005.08.036
  30. Zubair, A., Kamal, A., Artemeva, V. (2018): Mindfulness and resilience as predictors of subjective well-being among university students: A cross-cultural perspective. Journal of Behavioural Sciences, 28(2), 1-19. o.
  31. Internetes oldalak
  32. Innolab (2022): Health Trend Map 2022. https://www.innolab.at/trends/health-trend-map-2022/ Utolsó letöltés: 2026.02.15.
  33. Zukunftsinstitut (2023): Entdecken Sie die wichtigsten Gesundheitstrends 2024. https://www.zukunftsinstitut.de/zukunftsthemen/gesundheitstrends-health-trend-map Utolsó letöltés: 2026.02.15.