Évf. 17 szám 1 (2026)
Tanulmányok

Stressz, kiégés és megküzdési stratégiák a magyar állatorvosok körében

PDF
Balázs Gergely
alumnus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Dr. Batta Barbara
egyetemi adjunktus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
DOI: https://doi.org/10.61177/HISZ.2026.17.1.2

Megjelent 2026-06-25

Kulcsszavak

  • állatorvos,
  • észlelt stressz,
  • kiégés,
  • megküzdési stratégia,
  • mentális egészség

Copyright (c) 2026 Balázs Gergely, Dr. Batta Barbara

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Absztrakt

Jelen kutatás célja a magyar állatorvosok pszichológiai egészségmutatóinak feltérképezése és összehasonlítása egy nem állatorvos munkavállalói kontrollcsoporttal, mivel nemzetközi viszonylatban is egyre több tudományos közlemény hívja fel a figyelmet az állatorvosok mentális egészségének kritikus állapotára. Az adatgyűjtés online kérdőívvel, nem véletlenszerű hólabda- és kényelmi mintavételi eljárással történt. A teljes mintát 131 fő alkotta (M= 37 év; SD= 12,74 év), ebből 67 fő állatorvos alkotja a vizsgálati csoportot (M= 36,2 év; SD= 10,8 év), 61 fő képezi az aktívan munkát vállaló, munkatípus szerint nem differenciált kontrollcsoportot (M= 38,2 év; SD= 14,6 év). Az állatorvosok csoportját 54 fő nő, 13 fő férfi, míg a kontrollcsoportot 42 nő és 19 férfi alkotta. A mentális egészségi állapot felmérésére az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS), a Maslach-féle Kiégés Leltár (MBI), és a Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív (CERQ) magyar nyelvű változatai szolgáltak. Független mintás t-próbák alapján az állatorvosok szignifikánsan magasabb észlelt stressz (p= .014, d= .395) pontszámot értek el, mint a kontrollcsoport tagjai. A kiégés tekintetében az emocionális kimerülés (p = .008, d= .431) és deperszonalizáció (p = .001, d= .579) dimenzió esetében tártunk fel szignifikáns különbséget. Az állatorvos-csoporton belül a nők szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a stressz- (p<.001, d= 1.057), és a maladaptív megküzdési stratégiák tekintetében (p= .002, d= .952). Spearman-féle korrelációs elemzés alapján a fiatalabb állatorvosok magasabb stresszt észlelnek, mint idősebb kollégáik (rs= -.207, p= .046). A jelen minta eredményei arra utalnak, hogy a magyar állatorvosok körében fokozott figyelmet érdemelhet az észlelt stressz és a kiégés vizsgálata. Az eredmények arra is engednek következtetni, hogy érdemes a jövőben további vizsgálatokat elvégezni, valamint megfontolni a célzott prevenciós és támogató beavatkozások bevezetését az állatorvosi hivatásban.

PDF

Hivatkozások

  1. Ádám S., & Mészáros V. (2012): Psychometric properties and health correlates of the Hungarian Version of the Maslach Burnout Inventory – Human Services Survey (MBI-HSS) among physicians. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13(2), 127–143. https://doi.org/10.1556/Mental.13.2012.2.2
  2. Ádám S., & Salavecz G. (2010): Theoretical background and assessment of stress: Review of the test battery utilized in the János Selye Mental Health Programme. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(1), 53–80. https://doi.org/10.1556/Mental.11.2010.1.4
  3. Andela, M. (2020): Burnout, somatic complaints, and suicidal ideations among veterinarians: Development and validation of the Veterinarians Stressors Inventory. Journal of Veterinary Behavior, 37, 48–55. https://doi.org/10.1016/j.jveb.2020.02.003
  4. Bartram, D. J., Yadegarfar, G., & Baldwin, D. S. (2009): A cross-sectional study of mental health and well-being and their associations in the UK veterinary profession. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 44(12), 1075–1085. https://doi.org/10.1007/s00127-009-0030-8
  5. Batchelor, C. E. M., & McKeegan, D. E. F. (2012): Survey of the frequency and perceived stressfulness of ethical dilemmas encountered in UK veterinary practice. Veterinary Record, 170(1), 19–19. https://doi.org/10.1136/vr.100262
  6. Best, C. O., Perret, J. L., Hewson, J., Khosa, D. K., Conlon, P. D., & Jones-Bitton, A. (2020): A survey of veterinarian mental health and resilience in Ontario, Canada. The Canadian Veterinary Journal, 61(2), 166–172.
  7. Cohen, S., Gianaros, P. J., & Manuck, S. B. (2016): A Stage Model of Stress and Disease. Perspectives on Psychological Science, 11(4), 456–463. https://doi.org/10.1177/1745691616646305
  8. Cohen, S., Kamarck, T., & Mermelstein, R. (1983): A Global Measure of Perceived Stress. Journal of Health and Social Behavior, 24(4), 385. https://doi.org/10.2307/2136404
  9. Cohen, S., Kessler, R. C., & Gordon, L. U. (1997): Measuring Stress: A Guide for Health and Social Scientists. Oxford University Press.
  10. Connor, K. M., & Davidson, J. R. T. (2003): Development of a new resilience scale: The Connor-Davidson Resilience Scale (CD-RISC). Depression and Anxiety, 18(2), 76–82. https://doi.org/10.1002/da.10113
  11. Crane, M., Phillips, J., & Karin, E. (2015): Trait perfectionism strengthens the negative effects of moral stressors occurring in veterinary practice. Australian Veterinary Journal, 93(10), 354–360. https://doi.org/10.1111/avj.12366
  12. Dawson, B. F. Y., & Thompson, N. J. (2017): The Effect of Personality on Occupational Stress in Veterinary Surgeons. Journal of Veterinary Medical Education, 44(1), 72–83. https://doi.org/10.3138/jvme.0116-020R
  13. Dow, M., Chur‐Hansen, A., Hamood, W., & Edwards, S. (2019): Impact of dealing with bereaved clients on the psychological wellbeing of veterinarians. Australian Veterinary Journal, 97(10), 382–389. https://doi.org/10.1111/avj.12842
  14. Emmett, L., Aden, J., Bunina, A., Klaps, A., & Stetina, B. U. (2019): Feminization and Stress in the Veterinary Profession: A Systematic Diagnostic Approach and Associated Management. Behavioral Sciences, 9(11), 114. https://doi.org/10.3390/bs9110114
  15. Emmett, L., Stetina, B., Aden, J., Bunina, A., Klaps, A., Meric, B., & Kovacovsky, Z. (2018): Distract more—Ruminate less! Coping strategies in female vets.
  16. Folkman, S., & Lazarus, R. S. (1980): An Analysis of Coping in a Middle-Aged Community Sample. Journal of Health and Social Behavior, 21(3), 219. https://doi.org/10.2307/2136617
  17. Gardner, D., & Hini, D. (2006): Work-related stress in the veterinary profession in New Zealand. New Zealand Veterinary Journal, 54(3), 119–124. https://doi.org/10.1080/00480169.2006.36623
  18. Garnefski, N., Kraaij, V., & Spinhoven, P. (2001): Negative life events, cognitive emotion regulation and emotional problems. Personality and Individual Differences, 30(8), 1311–1327. https://doi.org/10.1016/S0191-8869(00)00113-6
  19. Gibbons, C. (2010): Stress, coping and burn-out in nursing students. International Journal of Nursing Studies, 47(10), 1299–1309. https://doi.org/10.1016/j.ijnurstu.2010.02.015
  20. Hansez, I., Schins, F., & Rollin, F. (2008): Occupational stress, work-home interference and burnout among Belgian veterinary practitioners. Irish Veterinary Journal, 61(4), 233. https://doi.org/10.1186/2046-0481-61-4-233
  21. Hatch, P., Winefield, H., Christie, B., & Lievaart, J. (2011): Workplace stress, mental health, and burnout of veterinarians in Australia: education, ethics & welfare. Australian Veterinary Journal, 89(11), 460–468. https://doi.org/10.1111/j.1751-0813.2011.00833.x
  22. Hoaglin, D. C., & Iglewicz, B. (1987): Fine-Tuning Some Resistant Rules for Outlier Labeling. Journal of the American Statistical Association, 82(400), 1147–1149. https://doi.org/10.1080/01621459.1987.10478551
  23. Kassem, A. M., Witte, T. K., Nett, R. J., & Carter, K. K. (2019): Characteristics associated with negative attitudes toward mental illness among US veterinarians. Journal of the American Veterinary Medical Association, 254(8), 979. https://doi.org/10.2460/javma.254.8.979
  24. LeFevre, M. L. & on behalf of the U.S. Preventive Services Task Force. (2014): Screening for Suicide Risk in Adolescents, Adults, and Older Adults in Primary Care: U.S. Preventive Services Task Force Recommendation Statement. Annals of Internal Medicine, 160(10), 719–726. https://doi.org/10.7326/M14-0589
  25. Legerstee, J. S., Garnefski, N., Verhulst, F. C., & Utens, E. M. W. J. (2011): Cognitive coping in anxiety‐disordered adolescents. Journal of Adolescence, 34(2), 319–326. https://doi.org/10.1016/j.adolescence.2010.04.008
  26. Lofstedt, J. (2003): Gender and veterinary medicine. The Canadian Veterinary Journal, 44(7), 533–535.
  27. Maslach, C., Schaufeli, W. B., & Leiter, M. P. (2001): Job burnout. Annual Review of Psychology, 52, 397–422. https://doi.org/10.1146/annurev.psych.52.1.397
  28. Mastenbroek, N. J. J. M., Demerouti, E., Van Beukelen, P., Muijtjens, A. M. M., Scherpbier, A. J. J. A., & Jaarsma, A. D. C. (2014): Measuring potential predictors of burnout and engagement among young veterinary professionals; construction of a customised questionnaire (the Vet‐DRQ). Veterinary Record, 174(7), 168–168. https://doi.org/10.1136/vr.101761
  29. Matud, M. P. (2004): Gender differences in stress and coping styles. Personality and Individual Differences, 37(7), 1401–1415. https://doi.org/10.1016/j.paid.2004.01.010
  30. McKinley, N., McCain, R. S., Convie, L., Clarke, M., Dempster, M., Campbell, W. J., & Kirk, S. J. (2020): Resilience, burnout and coping mechanisms in UK doctors: A cross-sectional study. BMJ Open, 10(1), e031765. https://doi.org/10.1136/bmjopen-2019-031765
  31. Meehan, M. P., & Bradley, L. (2007): Identifying and evaluating job stress within the Australian small animal veterinary profession. Australian Veterinary Practitioner, 37(2), 70–83.
  32. Mészáros V., Cserháti Z., Oláh A., Perczel Forintos D., & Ádám S. (2013): A munkahelyi stresszel való megküzdés egészségügyi szakdolgozók körében – lehetőségek a kiégés és depresszió megelőzésének szolgálatában. ORVOSI HETILAP.
  33. Miklósi, M., Martos, T., Kocsis-Bogár, K., & Perczel Forintos, D. (2011a): A Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői. 2, 26, 102–111.
  34. Nett, R. J., Witte, T. K., Holzbauer, S. M., Elchos, B. L., Campagnolo, E. R., Musgrave, K. J., Carter, K. K., Kurkjian, K. M., Vanicek, C. F., O’Leary, D. R., Pride, K. R., & Funk, R. H. (2015): Risk factors for suicide, attitudes toward mental illness, and practice-related stressors among US veterinarians. Journal of the American Veterinary Medical Association, 247(8), Article 8. https://doi.org/10.2460/javma.247.8.945
  35. Payne, R. L., & Morrison, D. (1999): The importance of knowing the affective meaning of job demands revisited. Work & Stress, 13(3), 280–288. https://doi.org/10.1080/026783799296075
  36. Perret, J. L., Best, C. O., Coe, J. B., Greer, A. L., Khosa, D. K., & Jones-Bitton, A. (2020): Association of demographic, career, and lifestyle factors with resilience and association of resilience with mental health outcomes in veterinarians in Canada. Journal of the American Veterinary Medical Association, 257(10), 1057–1068. https://doi.org/10.2460/javma.2020.257.10.1057
  37. Pohl, R., Botscharow, J., Böckelmann, I., & Thielmann, B. (2022): Stress and strain among veterinarians: A scoping review. Irish Veterinary Journal, 75(1), 15. https://doi.org/10.1186/s13620-022-00220-x
  38. Reijula, K., Räsänen, K., Hämäläinen, M., Juntunen, K., Lindbohm, M., Taskinen, H., Bergbom, B., & Rinta‐Jouppi, M. (2003): Work environment and occupational health of Finnish veterinarians. American Journal of Industrial Medicine, 44(1), 46–57. https://doi.org/10.1002/ajim.10228
  39. Rózsa, S., Szádóczky, E., & Füredi, J. (2001): A Beck depresszió kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán. [Psychometric properties of the Hungarian version of the shortened Beck Depression Inventory.]. Psychiatria Hungarica, 16(4), 384–402.
  40. Schwerdtfeger, K. A., Bahramsoltani, M., Spangenberg, L., Hallensleben, N., & Glaesmer, H. (2020): Depression, suicidal ideation and suicide risk in German veterinarians compared with the general German population. Veterinary Record, 186(15). https://doi.org/10.1136/vr.105430
  41. Shirangi, A., Fritschi, L., Holman, C., & Morrison, D. (2013): Mental health in female veterinarians: Effects of working hours and having children. Australian Veterinary Journal, 91(4), 123–130. https://doi.org/10.1111/avj.12037
  42. Sigmon, S. T., Stanton, A. L., & Snyder, C. R. (1995): Gender differences in coping: A further test of socialization and role constraint theories. Sex Roles, 33(9), 565–587. https://doi.org/10.1007/BF01547718
  43. Stauder, A., & Konkolÿ Thege, B. (2006): Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői [Characteristics of the Hungarian version of the Perceived Stress Scale (PSS)]. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 203–216. https://doi.org/10.1556/Mental.7.2006.3.4
  44. Stetina, B. U., & Krouzecky, C. (2022): Reviewing a Decade of Change for Veterinarians: Past, Present and Gaps in Researching Stress, Coping and Mental Health Risks. Animals, 12(22), 3199. https://doi.org/10.3390/ani12223199
  45. Tukey, J. W. (1977): Exploratory data analysis. Addison-Wesley Publishing Company.
  46. Wallace, J. E. (2017): Burnout, coping and suicidal ideation: An application and extension of the job demand-control-support model. Journal of Workplace Behavioral Health, 32(2), 99–118. https://doi.org/10.1080/15555240.2017.1329628