Évf. 14 szám 2 (2023)
Tanulmányok

Internalizáló és externalizáló pszichés zavarú serdülők szorongásos és depressziós tünettanának és rezilienciájának exploratív vizsgálata sürgősségi gyermekpszichiátriai osztályon

PDF
Törő Krisztina
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék
Csikós Gábor
Semmelweis Egyetem Pető András Kar, Humántudományi Intézet
Fliegauf Gergely
Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály és Ambulancia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola
Mokos Judit
Egészségbiztonsági Nemzeti Laboratórium - Eötvös Loránd Tudományegyetem; Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék
Sófi Gyula
Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály és Ambulancia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola
DOI: https://doi.org/10.61177/HISZ.2023.14.2.4

Megjelent 2023-12-25

Kulcsszavak

  • gyermekpszichiátria,
  • reziliencia,
  • szorongás,
  • depresszió,
  • sürgősség

Copyright (c) 2023 Törő Krisztina, Csikós Gábor, Fliegauf Gergely, Mokos Judit, Sófi Gyula

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Absztrakt

Háttér: A serdülőkor a szorongásos és depressziós zavarok kapcsán magas kockázatúnak mondható. Kevés adat áll rendelkezésre a szorongás és depresszió kapcsán sürgősségi gyermekpszichiátriai osztályon pszichés zavar miatt kezelt serdülők körében.

Célkitűzés: Kutatásunk célja a szorongással és a depresszióval kapcsolatos adatok elemzése klinikai mintán. Vizsgáltuk továbbá egy másik pszichés változó, a reziliencia szerepét a szorongásos és depressziós tünetek vonatkozásában.

Módszer: 90 főből (50 fiú, 40 lány, átlagéletkor 13,81±2,39 év) álló klinikai mintát vizsgáltunk, akik a Heim Pál Gyermekkórház sürgősségi pszichiátriai osztályára vagy ambulanciájára jelentkeztek különböző internalizáló és externalizáló pszichés zavar fennállása következtében fellépő sürgősségi állapot miatt. Az internalizáló és externalizáló tünetek fennállását a magyar SDQ kérdőívvel erősítettük meg. A klinikai és demográfiai/kezelési adatokon kívül a szorongást és depressziót a DASS-21 kérdőívvel, a rezilienciát pedig a 10 itemes reziliencia skálával (CD RISK) mértük.

Eredmények: A szorongás és depresszió szintje kapcsán különbségek láthatóak a csoporton belül mind a nemek, mind a gyermekek diagnózistípusának (internalizáló/externalizáló) vonatkozásában A vizsgálati adatok azt is mutatják, hogy a reziliencia átlagos szintje a normál értéket nem éri el a vizsgált betegcsoportban: a lányok esetében szignifikánsan alacsonyabb, mint fiúknál és az internalizálóknál alacsonyabb, mint az externalizálóknál. A klinikai szintű depresszió és szorongás gyakorisága a csoportban 75%, illetve 71 %. A reziliencia negatívan korrelál a depresszióval és a szorongással.

Következtetés: A reziliencia védőfaktornak bizonyul mind a depresszióval, mind a szorongással kapcsolatban. A szorongásos és depressziós tünetek kapcsán emiatt a nagyobb tudatosság és korai terápiás beavatkozás segíthet a tünetek mérséklésében, ezáltal javítva a klinikai serdülő populáció életminőségét.

PDF

Hivatkozások

  1. Achenbach, T. M., Ivanova, M. Y., Rescorla, L. A., Turner, L. V., & Althoff, R. R. (2016). Internalizing/Externalizing Problems: Review and Recommendations for Clinical and Research Applications. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 55(8), 647–656. o. https://doi.org/10.1016/j.jaac.2016.05.012
  2. Altemus, M., Sarvaiya, N., & Neill Epperson, C. (2014). Sex differences in anxiety and depression clinical perspectives. Frontiers in neuroendocrinology, 35(3), 320–330. o. https://doi.org/10.1016/j.yfrne.2014.05.004
  3. American Psychiatric Association. (2022). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed., text rev.). https://doi.org/10.1176/appi.books.9780890425787
  4. Axelson, D. A., & Birmaher, B. (2001). Relation between anxiety and depressive disorders in childhood and adolescence. Depression and anxiety, 14(2), 67–78. o. https://doi.org/10.1002/da.1048
  5. Cabaj, J. L., McDonald, S. W., & Tough, S. C. (2014). Early childhood risk and resilience factors for behavioural and emotional problems in middle childhood. BMC pediatrics, 14, 166. https://doi.org/10.1186/1471-2431-14-166
  6. Clayborne, Z. M., Varin, M., & Colman, I. (2019). Systematic Review and Meta-Analysis: Adolescent Depression and Long-Term Psychosocial Outcomes. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 58(1), 72–79. o. https://doi.org/10.1016/j.jaac.2018.07.896
  7. Connor, K. M., & Davidson, J. R. (2003). Development of a new resilience scale: the Connor-Davidson Resilience Scale (CD-RISC). Depression and anxiety, 18(2), 76–82. o. https://doi.org/10.1002/da.10113
  8. Cutler, G. J., Rodean, J., Zima, B. T., Doupnik, S. K., Zagel, A. L., Bergmann, K. R., Hoffmann, J. A., & Neuman, M. I. (2019). Trends in Pediatric Emergency Department Visits for Mental Health Conditions and Disposition by Presence of a Psychiatric Unit. Academic pediatrics, 19(8), 948–955. o. https://doi.org/10.1016/j.acap.2019.05.132
  9. Gao, T., Ding, X., Chai, J., Zhang, Z., Zhang, H., Kong, Y., & Mei, S. (2017). The influence of resilience on mental health: The role of general well-being. International journal of nursing practice, 23(3), 10.1111/ijn.12535. https://doi.org/10.1111/ijn.12535
  10. Gili, M., Castellví, P., Vives, M., de la Torre-Luque, A., Almenara, J., Blasco, M. J., Cebrià, A. I., Gabilondo, A., Pérez-Ara, M. A., A, M. M., Lagares, C., Parés-Badell, O., Piqueras, J. A., Rodríguez-Jiménez, T., Rodríguez-Marín, J., Soto-Sanz, V., Alonso, J., & Roca, M. (2019). Mental disorders as risk factors for suicidal behavior in young people: A meta-analysis and systematic review of longitudinal studies. Journal of affective disorders, 245, 152–162. o. https://doi.org/10.1016/j.jad.2018.10.115
  11. Goodman, A., Lamping, D. L., & Ploubidis, G. B. (2010). When to use broader internalising and externalising subscales instead of the hypothesised five subscales on the Strengths and Difficulties Questionnaire (SDQ): data from British parents, teachers and children. Journal of abnormal child psychology, 38(8), 1179–1191. o. https://doi.org/10.1007/s10802-010-9434-x
  12. Hampel, P. (2007). Brief report: Coping among Austrian children and adolescents. Journal of adolescence, 30(5), 885–890. o. https://doi.org/10.1016/j.adolescence.2007.04.005
  13. Jámbori S., & Bálint Á. (2021). A szociálisprobléma-megoldás, nevelési stílus és reziliencia vizsgálata magyar és japán szülők körében. Magyar Pedagógia, 121(3), 259–280. o. https://doi.org/10.17670/MPed.2021.3.259
  14. Járai R., Vajda D., Hargitai R., Nagy L., Csókási K., & Kiss E. Cs. (2015). A Connor-Davidson Reziliencia Kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 129–136. o. https://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2015.1.129
  15. Kapornai K., Vetró Á. (2015): Pszichiátriai sürgősség a gyermekgyógyászatban. Gyermekgyógyászat, 66(3), 185-192. o.
  16. Kaufman, J., & Charney, D. (2000). Comorbidity of mood and anxiety disorders. Depression and anxiety, 12 Suppl. 1, 69–76. o. https://doi.org/10.1002/1520-6394(2000)12:1+<69::AID-DA9>3.0.CO;2-K
  17. Lamers, F., van Oppen, P., Comijs, H. C., Smit, J. H., Spinhoven, P., van Balkom, A. J., Nolen, W. A., Zitman, F. G., Beekman, A. T., & Penninx, B. W. (2011). Comorbidity patterns of anxiety and depressive disorders in a large cohort study: the Netherlands Study of Depression and Anxiety (NESDA). The Journal of clinical psychiatry, 72(3), 341–348. o. https://doi.org/10.4088/JCP.10m06176blu
  18. Lewinsohn, P. M., Hoberman, H. M., & Rosenbaum, M. (1988). A prospective study of risk factors for unipolar depression. Journal of abnormal psychology, 97(3), 251–264. o. https://doi.org/10.1037//0021-843x.97.3.251
  19. Lewinsohn, P. M., Roberts, R. E., Seeley, J. R., Rohde, P., Gotlib, I. H., & Hops, H. (1994). Adolescent psychopathology: II. Psychosocial risk factors for depression. Journal of abnormal psychology, 103(2), 302–315. o. https://doi.org/10.1037//0021-843x.103.2.302
  20. Lovibond, P. F., & Lovibond, S. H. (1995). The structure of negative emotional states: comparison of the Depression Anxiety Stress Scales (DASS) with the Beck Depression and Anxiety Inventories. Behaviour research and therapy, 33(3), 335–343. o. https://doi.org/10.1016/0005-7967(94)00075-u
  21. Mandleco, B. L., & Peery, J. C. (2000). An organizational framework for conceptualizing resilience in children. Journal of child and adolescent psychiatric nursing: official publication of the Association of Child and Adolescent Psychiatric Nurses, Inc., 13(3), 99–111. o. https://doi.org/10.1111/j.1744-6171.2000.tb00086.x
  22. Masten A. S. (2001). Ordinary magic. Resilience processes in development. The American psychologist, 56(3), 227–238. o. https://doi.org/10.1037//0003-066x.56.3.227
  23. Mineka, S., & Oehlberg, K. (2008). The relevance of recent developments in classical conditioning to understanding the etiology and maintenance of anxiety disorders. Acta psychologica, 127(3), 567–580. o. https://doi.org/10.1016/j.actpsy.2007.11.007
  24. Monroe, S. M., Bromet, E. J., Connell, M. M., & Steiner, S. C. (1986). Social support, life events, and depressive symptoms: a 1-year prospective study. Journal of consulting and clinical psychology, 54(4), 424–431. o. https://doi.org/10.1037//0022-006x.54.4.424
  25. Mosheva, M., Hertz-Palmor, N., Dorman Ilan, S., Matalon, N., Pessach, I. M., Afek, A., Ziv, A., Kreiss, Y., Gross, R., & Gothelf, D. (2020). Anxiety, pandemic-related stress and resilience among physicians during the COVID-19 pandemic. Depression and anxiety, 37(10), 965–971. o. https://doi.org/10.1002/da.23085
  26. Muris, P., Steerneman, P., Merckelbach, H., Holdrinet, I., & Meesters, C. (1998). Comorbid anxiety symptoms in children with pervasive developmental disorders. Journal of anxiety disorders, 12(4), 387–393. o. https://doi.org/10.1016/s0887-6185(98)00022-x
  27. Muuss, R. & Porton, H. (1998). Theories of adolescence. (7th ed.) New York: McGraw-Hill.
  28. Newcomb, A. F., & Bagwell, C. L. (1996). The developmental significance of children's friendship relations. In W. M. Bukowski, A. F. Newcomb, & W. W. Hartup (Eds.), The company they keep: Friendship in childhood and adolescence, 289–321. o. Cambridge: Cambridge University Press.
  29. Piko, B. F., & Fitzpatrick, K. M. (2003). Depressive symptomatology among Hungarian youth: a risk and protective factors approach. The American journal of orthopsychiatry, 73(1), 44–54. o. https://doi.org/10.1037/0002-9432.73.1.44
  30. Pourpashang, M., & Mousavi, S. (2021). The Effects of Group Schema Therapy on Psychological Wellbeing and Resilience in the Clients under Substance Dependence Treatment. Journal of Client-Centered Nursing Care, 7(2), 159-166. o. http://dx.doi.org/10.32598/JCCNC.7.2.366.1
  31. Regalla, M. A., Guilherme, P., Aguilera, P., Serra-Pinheiro, M. A., & Mattos, P. (2015). Attention deficit hyperactivity disorder is an independent risk factor for lower resilience in adolescents: a pilot study. Trends in psychiatry and psychotherapy, 37(3), 157–160. o. https://doi.org/10.1590/2237-6089-2015-0010
  32. Reinherz, H. Z., Stewart-Berghauer, G., Pakiz, B., Frost, A. K., Moeykens, B. A., & Holmes, W. M. (1989). The relationship of early risk and current mediators to depressive symptomatology in adolescence. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 28(6), 942–947. o. https://doi.org/10.1097/00004583-198911000-00021
  33. Ruiz, M. A., & Edens, J. F. (2008). Recovery and replication of internalizing and externalizing dimensions within the personality assessment inventory. Journal of personality assessment, 90(6), 585–592. o. https://doi.org/10.1080/00223890802388574
  34. Scheck Zs., & Földes A. (2015). A depresszió gyakorisága a serdülőkori diákok körében. Orvostudományi értesítő, 88(1), 43 – 47. o.
  35. Shorey, S., Ng, E. D., & Wong, C. H. J. (2022). Global prevalence of depression and elevated depressive symptoms among adolescents: A systematic review and meta-analysis. The British journal of clinical psychology, 61(2), 287–305. o. https://doi.org/10.1111/bjc.12333
  36. Southwick, S. M., Bonanno, G. A., Masten, A. S., Panter-Brick, C., & Yehuda, R. (2014). Resilience definitions, theory, and challenges: interdisciplinary perspectives. European journal of psychotraumatology, 5, 10.3402/ejpt.v5.25338. https://doi.org/10.3402/ejpt.v5.25338
  37. Stauder A., & Konkoly Thege B. (2006). Az észlelt stressz kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203 – 216. o. https://doi.org/10.1556/mental.7.2006.3.4
  38. Susánszky É., & Szántó Z. (2008). Ifjúság és egészség. Új Ifjúsági Szemle: Ifjúságelméleti Folyóirat, 4(nyár/ősz), 87–96. o.
  39. Turi E., Gervai J., Áspán N., Halász J., Nagy P., & Gádoros J. (2013). A Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ-Magy) validálása serdülőkorú klinikai populációban [Validation of the Hungarian version of the Strengths and Difficulties Questionnaire in an adolescent clinical population]. Psychiatria Hungarica: A Magyar Pszichiátriai Társaság tudományos folyóirata, 28(2), 165–179. o.
  40. Zemplényi A., Józwiak-Hagymásy J., Kovács S., Erdősi D., & Vörös V. (2021). Major depresszív zavarban szenvedő betegek rTMS kezelésének egészség-gazdaságtani elemzése. Letöltve: 29. 13. 2023. 03. Forrás: https://hta.pte.hu/sites/hta.pte.hu/files/inline-files/rTMS%20CEA_PTE_20211025_new%20version_0.pdf
  41. Tringer L. (2003) Sürgősségi ellátás a pszichiátriában, Budapest: Medicina.
  42. R Core Team. (2022). R: A Language and Environment for Statistical Computing. Vienna, Austria: R Foundation for Statistical Computing. https://www.R-project.org/
  43. Sófi Gy., & Törő K. (in press). Viselkedéses eltérések [Behavioral abnormalities]. In Nagy A., & Bognár Zs. (szerk.), Sürgősségi gyermekgyógyászat [Emergency Pediatric Medicine]. Budapest, Hungary: Medicina.
  44. Szokolszky Á., & V Komlósi A. (2015). A „reziliencia-gondolkodás” felemelkedése–ökológiai és pszichológiai megközelítések. Alkalmazott pszichológia, 15(1), 11-26. o.
  45. Watson, D., Clark, L. A., & Tellegen, A. (1988). Development and validation of brief measures of positive and negative affect: the PANAS scales. Journal of personality and social psychology, 54(6), 1063–1070. o. https://doi.org/10.1037//0022-3514.54.6.1063
  46. World Health Organization. (2022). Infant and young child feeding.