Évf. 16 szám 2 (2025)
Tanulmányok

Elismerés és kirekesztés között: Abraham Shalom Yahuda madridi egyetemi tanári időszaka levelek és sajtóbeszámolók alapján

PDF (English)
Ujvári Hedvig
egyetemi docens, PPKE BTK Kommunikáció- és Mediatudományi Intézet
DOI: https://doi.org/10.61177/HISZ.2025.16.2.1

Megjelent 2025-12-15

Kulcsszavak

  • A. S. Yahuda,
  • Goldziher Ignác,
  • Max Nordau,
  • Madrid,
  • Wissenschaft des Judentums

Copyright (c) 2025 Ujvári Hedvig

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Absztrakt

A tanulmány Abraham Shalom Yahuda (1877–1951) spanyolországi akadémiai pályáját vizsgálja, különös tekintettel a Madridi Központi Egyetemen 1915 és 1923 között betöltött professzori tisztségére. Az elemzés a filosefárdizmus, az orientalista tudományosság és a cionista gondolkodás metszéspontjában értelmezi Yahuda szerepét, aki az első zsidó professzorként a modern Spanyolországban a kulturális megbékélés és önreprezentáció szimbolikus alakjává vált. A forrásalapú vizsgálat feltárja a madridi évek politikai, tudományos és identitásbeli ellentmondásait, valamint azt, miként vált Yahuda tevékenysége a befogadás és kirekesztés, a nacionalizmus és univerzalizmus közti közvetítés esettanulmányává.

PDF (English)

Hivatkozások

  1. Evri, Y. (2019): Return to al-Andalus beyond German–Jewish Orientalism: Abraham Shalom Yahuda’s Critique of Modern Jewish Discourse. In: O. Fraisse (ed.) Modern Jewish Scholarship on Islam in Context: Rationality, European Borders, and the Search for Belonging. Berlin: De Gruyter (Studia Judaica, 108), pp. 337–354. https://doi.org/10.1515/9783110446890-019
  2. Friedman, M.R. (2019): Orientalism between Empires: Abraham Shalom Yahuda at the Intersection of Sepharad, Zionism, and Imperialism. Jewish Quarterly Review, 109(3), pp. 435–451. https://doi.org/10.1353/jqr.2019.0016
  3. Goldziher, I. (1978): Tagebuch. Edited by A. Scheiber. Leiden: Brill.
  4. Gonzalez, A. (2019): Abraham S. Yahuda (1877–1951) and the Politics of Modern Jewish Scholarship. Jewish Quarterly Review, 109(3), pp. 406–433. https://doi.org/10.1353/jqr.2019.0017
  5. Heller, B. (2000): Goldziher Ignác. Múlt és Jövő, 2000(2), pp. 32–40.
  6. Ojeda-Mata, M. (2017): Modern Spain and the Sephardim: Legitimizing Identities. Lanham, MD: Lexington Books. https://doi.org/10.5771/9781498551755
  7. Meyuḥas Ginio, A. (2015): Between Sepharad and Jerusalem: History, Identity and Memory of the Sephardim. Leiden and Boston: Brill (The Iberian Religious World, 1).
  8. Scheiber, A. (1956): Max Nordau’s Letters to Ignace Goldziher. Jewish Social Studies, 18(3), pp. 199–207.
  9. Schorsch, I. (1989): The Myth of Sephardi Supremacy. Leo Baeck Institute Year Book, 34(1), pp. 47–66. https://doi.org/10.1093/leobaeck/34.1.47
  10. Schulte, C. (1997): Psychopathologie des Fin de siècle: Der Kulturkritiker, Arzt und Zionist Max Nordau. Frankfurt am Main: Fischer.
  11. Ujvári, Hedvig (2024): Abraham Shalom Yahuda, the Intercultural Mediator in the Light of the Correspondence Between Max Nordau and Ignác Goldziher. Histories, 5(3), pp. 1–17. https://doi.org/10.3390/histories5030046
  12. Vossische Zeitung, February 23, 1914, 4.
  13. Vossische Zeitung, April 12, 1914, 4.
  14. Vossische Zeitung, April 20, 1914, supplement.
  15. Vossische Zeitung, 6 February, 1916, supplement