Évf. 17 szám 1 (2026)
Tanulmányok

A Csárdás fogadtatása a 19. Század végi Magyarországon: Sajtódiskurzus és kulturális reprezentáció

PDF
Ujvári Hedvig
egyetemi docens, PPKE BTK Kommunikáció- és Mediatudományi Intézet
DOI: https://doi.org/10.61177/HISZ.2026.17.1.3

Megjelent 2026-06-25

Kulcsszavak

  • 19. századi sajtó,
  • nemzeti balett,
  • Csárdás,
  • kulturális reprezentáció,
  • kultúraközvetítés

Copyright (c) 2026 Ujvári Hedvig

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Absztrakt

A tanulmány a Csárdás című balett 19. század végi magyar és német nyelvű recepcióját elemzi, különös tekintettel arra, miként formálódott a „nemzeti balett” fogalma a korabeli nyilvánosság eltérő sajtóregisztereiben. Az írás egy korábbi, részletes sajtórekonstrukció eredményeire épít, ezeket azonban érvelő keretben hasznosítja: azt mutatja be, hogyan vált a periodikus sajtó a kulturális értelmezés aktív közegévé, amelyben a mű identitásképző szerepet kapott. Az elemzés amellett érvel, hogy a Csárdás recepciós jelentése nem egyetlen kritikai pozícióból, hanem különböző nyelvű és műfajú lapok egymásra ható olvasataiban stabilizálódott. Míg a magyar nyelvű kritika a balettet elsősorban a nemzeti hiány és pótlás horizontjában értelmezte, a budapesti német nyelvű sajtó európai műfaji normák felől közelített, az élclapok pedig a színpadi reprezentáció túlterheltségét tették láthatóvá. A tanulmány a kulturális reprezentáció, az autenticitás és a kultúraközvetítés fogalmai mentén mutatja be, hogy a Csárdás nem pusztán balettpremierként, hanem a korszak egyik fontos mediális eseményeként vált értelmezhetővé: a nemzeti önkép, a műfaji adaptáció és a sajtó általi kulturális közvetítés metszéspontjában.

PDF

Hivatkozások

  1. Ábrányi Kornél, Id. (1890): „Csárdás”. Pesti Napló, december 4., 1. o.
  2. Anderson, Benedict (2016): Imagined Communities. Reflections on the Origin and Spread of Nationalism. London: Verso.
  3. A[ntalik]. K[ároly]. (1890): A csárdás. Pesti Hirlap, december 9., 1–2. o.
  4. Atropos [Márkus Miksa] (1890): A hétről. Ország-Világ, december 13., 801. o.
  5. A[ugust]. B[eer]. (1889): Königliches Opernhaus. Pester Lloyd, december 17., melléklet.
  6. Beer, August (1890): Csárdás. Pester Lloyd, december 9., melléklet.
  7. Bendix, Regina (2009): In Search of Authenticity: The Formation of Folklore Studies. Madison: University of Wisconsin Press.
  8. Bohlman, Philip Vilas (1988): The Study of Folk Music in the Modern World. Bloomington and Indianapolis: Indiana University Press.
  9. Buzinkay Géza (1983): Borszem Jankó és társai: Magyar élclapok és karikatúráik a XIX. század második felében. Budapest: Corvina.
  10. Csicseri Bors [Adolf Ágai] (1890): „Csárdás” – Egy kis kötözködés. Fővárosi Lapok, december 16., 2556–2557. o.
  11. Gelencsér Ágnes (1984): Balettművészet az Operaházban. In: Staud Géza (szerk.): A Budapesti Operaház 100 éve. Budapest: Zeneműkiadó. 151–164. o.
  12. H. (1890): „A csárdás”. Budapesti Hirlap, december 9., 1–2. o.
  13. i[dősebb]. [Ábrányi Korné]l. (1890a): A „Csárdás”. Pesti Napló, december 7., 3. o.
  14. i[dősebb]. [Ábrányi Korné]l. (1890b): A „Csárdás”. Pesti Napló, december 9., 2. o.
  15. K. (1890): Csárdás. Fővárosi Lapok, december 9., 1–2. o.
  16. Kern, Aurel von (1890): „Csárdás”. Politisches Volksblatt, december 9., 5. o.
  17. Körtvélyes Géza (1966): Balett és néptánc. Muzsika, február 1., 34–35. o.
  18. [N. N.] (1890a): A „Csárdás”. Zenelap, december 23., 4–5. o.
  19. [N. N.] (1890b): A „Csárdás” főpróbája. Fővárosi Lapok, december 7., 2493–2494. o.
  20. [N. N.] (1890c): Czigánydicsőség. Bolond Istók, december 21., 8. o.
  21. [N. N.] (1890d): M. kir. sidagópera: A „Csárdás”. Magyar ballet. Bolond Istók, december 14., 7. o.
  22. [N. N.] (1890e): In der königlichen Oper. Neues Pester Journal, december 7., 5. o.
  23. [N. N.] (1890f): M. kir. Opera. „A csárdás”. – Mese felnőtt babák számára. Borsszem Jankó, december 14., 7. o.
  24. Tamás, Ágnes (2012): Nemzetiségi sztereotípiák – összehasonlító perspektívában. PhD-disszertáció. Szeged: SZTE.
  25. Ujvári, Hedvig (2012): Deutschsprachige Presse in der östlichen Hälfte der Habsburgermonarchie: Deutschsprachige Medien und ihre Rolle als Literaturvermittler in Ungarn in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Herne: Gabriele Schäfer Verlag.
  26. Ujvári, Hedvig (2022): Der Pester Lloyd als Quelle musikhistorischer Forschungen: Ein Annäherungsversuch mit Beispielen aus dem 19. Jahrhundert. Studia Musicologica, 63(3-4), 277–298. o., https://doi.org/10.1556/6.2022.00017
  27. Ujvári Hedvig (2023a): Magyar tematikájú balettbemutatók a Magyar Királyi Operaházban Gustav Mahler vezetése alatt a korabeli sajtó tükrében: Új Rómeó – Csárdás – Vióra. In: Paál, Vince (szerk.): Médiatörténeti mozaikok 2022. Budapest: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete. 39–69. o.
  28. Ujvári, Hedvig (2023b): Viennese Waltz: Reception and Social Historical Context in Vienna and Budapest. Tánc és Nevelés / Dance and Education, 4(1), 69–83. o. https://doi.org/10.46819/TN.4.1.69-82
  29. Vályi Rózsi (1956): Nemzeti tánchagyományaink sorsa a színpadon, és a balett az abszolutizmus és a kiegyezés korában. In: Vályi, Rózsi (szerk.): A magyar balett történetéből. Budapest: Művelt Nép. 92–145. o.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei