A kelet-ormánsági települések gazdasági, infrastrukturális és demográfiai jellegzetességei

Absztrakt

Az Ormánság gazdaságát korábban a terület vizei mentén kialakult gazdálkodási formák határozták meg, többek között a halászat, a pákászat, az öntözéses földművelés, az erdőgazdálkodás, illetve a legeltető állattartás. A Dráva szabályozása, illetve a rendszerváltást követően a termelőszövetkezetek felszámolása rendkívüli mértékben visszavette a terület gazdasági aktivitását, a lakosok nagy része munkanélkülivé vált. Az infrastruktúra sem fejlődött, ez nem csupán az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést korlátozta, hanem a munkavállalás szempontjából is akadályokat állított, ugyanis a községekben nem tudnak munkát biztosítani az aktívkorúak számára, a zsáktelepülés-jelleg következtében pedig a mobilitási lehetőségek korlátai nehezítik a vidéki munkavállalást. Az infrastruktúra hiányosságai miatt a településekről sok az elvándorló, illetve öregedő népesség jellemzi az Ormánságot. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Társadalmi Kapcsolatok Intézetének Közösségi és Szociális Tanulmányok Tanszékének hallgatói végeztek adatgyűjtést a kelet-ormánsági települések gazdasági, infrastrukturális, illetve demográfiai jellegzetességeirőla, melyet tanulmányunkban ismertetni szeretnénk.