A szociális gazdaság szerepe és jelentősége a helyi társadalom és gazdaság fejlesztésében, illetve a térségi-területi felzárkózásban

Absztrakt

A helyi gazdaság fejlesztése nem választható külön a nemzeti gazdaságpolitikától: fontos, hogy a központi kormányzat ösztönözze, támogassa a helyi kezdeményezéseket, míg a helyi szereplők által kovácsolt együttműködés hozzá kell, hogy járuljon a nemzetgazdasági célkitűzések teljesüléséhez. A szociális gazdaság mintegy „kiegészítő” funkciót képviselő szegmensként működik a nemzetgazdaság részeként. Felvállalja a társadalmi integrációval, az esélyegyenlőség megteremtésével, valamint a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos érdekek érvényesítését egyaránt. Mindezek révén a szociális gazdaság az ökoszociális modell érvényre juttatását kísérli meg a piacgazdasági feltételrendszerben. A szociális gazdasági tevékenységek közös érdekeken alapuló, hosszú távú együttműködést igényelnek a szereplőktől, s a „nem versenyző” csoportoknak is foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőséget teremtenek. A helyi közösségek (helyi társadalmak) nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szociális gazdaság működtetésében. A helyi szükségletek kielégítésére épülő, foglalkoztatási célú szociális gazdaság (alternatív vagy közösségi foglalkoztatás) jellemző területei lehetnek a szociális szolgáltatások, a településüzemeltetés, az informatikai és kulturális szolgáltatások, a tájfenntartó gazdálkodás, a mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozása, a hagyományos kézműves mesterségek felélesztése és a falusi turizmus, illetve a zöldturizmus keretében történő szolgáltatások működtetése. A helyben működő szociális/társadalmi vállalkozások gazdasági teljesítményük mellett nélkülözhetetlen értékteremtő, közvetítő és megőrző funkciót is betöltenek.