Megjelent 2020-12-01
Kulcsszavak
- demokrácia,
- liberalizmus,
- fundamentalizmus,
- hatalmi legitimáció,
- közösségek
Absztrakt
Jelen eszmefuttatásában a szerző a demokratikus elveken alapuló neoliberális és a szubjektív meggyőződésen alapuló fundamentalista eszméket vizsgálja a hatalom legitimációjának szempontjából. 20. század politikai ideológiái sorra bebizonyították hiányosságaikat. A mai, piacorientált kapitalista rendszerek a neoliberális piacgazdaság és a globalizmus ideológiája alapján szerveződnek, bár látni lehet gyengeségeiket. Napjaink Európai Uniója nemcsak eszmei, hanem tényleges megerősítésre szorulna, a társadalmi problémák hatékony kezelésében pedig egységesebb fellépésre volna szükség. Ilyen például a migráció kérdésköre vagy akár a kisebbségek helyzete, mivel egyikük sem tekinthető megoldottnak. Ehhez szükséges volna egy új politikai kultúra kialakítása, amely elmélyítené a demokráciát, megóvva az identitás, az egyenlőség, a szabadság és a szolidaritás hagyományos értékeit. A felmerülő a társadalmi feszültségek csökkentésére választ nyújthat egy deliberatív és konszenzuskereső, a liberális elvek mellett folyatott párbeszéd.