A kriptovaluták szabályozása – Jogi kihívások és kockázatok

Absztrakt

A Bitcoin és az Ethereum egyre inkább a közfigyelem középpontjába kerültek az elmúlt években. Mindkettő kriptovaluta, azaz decentralizált digitális eszköz, egy kódsor, amely fizetőeszközként – decentralizált fizetőeszközként – is használható. Értéküket nem a mögötte lévő fedezet, hanem a közmegállapodás generálja. A kriptoeszközök vonzerejét az adja, hogy lehetőséget teremtenek a biztonságos és egyszerű tranzakciókra két fél között, közvetítő nélkül. Mindkettő blokklánc technológián (a mindenkori összes tranzakciót tartalmazzák) alapuló digitális valuta. A kriptovaluták gyors térnyerésük miatt sajnos egyre inkább csalók és bűnözők célpontjaivá váltak. A digitális valuták által kínált technológiai újítások és pénzügyi lehetőségek mellett tehát felmerül az etikai dimenzió kérdése is. Hogyan illeszkednek a kriptovaluták az etikai elvekhez, különös tekintettel a pénz etikájára, hiszen az általuk generált nyereséghez tulajdonképpen nem jut hozzá mindenki egyaránt. A digitális valuták anonimitása elősegítheti a pénzmosást, a terrorizmus finanszírozását és más illegális tranzakciókat. Ezenkívül aggályok merülnek fel a kriptovaluták energiafogyasztásával és környezeti hatásaival kapcsolatban is. Ezért a kriptovaluták hatékony szabályozására van szükség a csalások és visszaélések elleni küzdelemben, valamint a befektetők védelmében. A kriptovaluták használata ugyanis megnehezítheti az érintett felek személyazonosságának megállapítását (anonimitás és álnév), ami csalásra, pénzmosásra és más illegális tevékenységekre ösztönöz. A kriptovaluták ára jelentősen ingadozhat (volatilitás), ami jelentős anyagi veszteségeket okozhat a befektetőknek. A kibertámadások, hackelési incidensek és technikai hibák végső soron a kriptoeszközök elvesztéséhez vezethetnek (technológiai-biztonsági kockázatok).