Évf. 15 szám 1 (2024)
Tanulmányok

Pénzügyi ismeretek oktatása és a pénzügyi tudatosság összefüggései 2.

PDF
Szőke Brigitta
egyetemi adjunktus, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet, Befektetési, Pénzügyi és Számviteli Tanszék
Tóth Eszter Ilona
egyetemi docens, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet, Befektetési, Pénzügyi és Számviteli Tanszék
DOI: https://doi.org/10.61177/HISZ.2024.15.1.9

Megjelent 2024-06-28

Kulcsszavak

  • pénzügyi kultúra,
  • pénzügyi műveltség,
  • pénzügyi tudatosság,
  • digitális kompetencia

Copyright (c) 2024 Szőke Brigitta, Tóth Eszter Ilona

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Absztrakt

Jelen cikkünk a 2023-as kutatásunk folytatása, amelyben a pénzügyi kultúra formálásának lehetőségeit vizsgáltuk az információs és kommunikációs technológiákkal az oktatásban. Ebben a publikációban a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása és a pénzügyi tudatosság összefüggéseire keressük a választ. Az oktatóknak kiemelt feladatunk van abban, hogy elősegítsék a pénzügyi ismeretek elsajátítását, felhívják a tanulók figyelmét arra, hogy minden döntésüknek – közvetlenül vagy közvetve – van financiális vonatkozása, továbbá abban, hogy minél több gyakorlati, szemléletes példával, esettanulmányokkal összekapcsolva magasabb szintre emeljék a tanulók pénzügyi jártasságát annak érdekében, hogy megfontolt és észszerű döntéseket tudjanak hozni a pénzügyeikről. Fontos, hogy az élet korai szakaszában, lehetőleg már az iskolában kiépítésre kerüljenek a pénzügyi kompetenciák. Az iskolai képzésekbe integrált pénzügyi oktatásokkal elősegíthető, hogy a következő nemzedék releváns pénzügyi ismeretekre és magabiztosságra tegyen szert.

PDF

Hivatkozások

  1. Atkinson, Adele – Messy, Flore-Anne (2011): Assessing Financial Literacy in 12 Countries: An OECD Pilot Exercise. 2011. januári kutatási jelentés. [S.l.]: Network for Studieson Pensions, Aging and Retirement, 25 p. In: Netspar Discussion Papers, No. 01/2011-014.
  2. Boncz Imre (szerk.) (2015): Kutatásmódszertani alapismeretek. A kézikönyv a TÁMOP-4.1.2. E-13/1/KONV-2013-0012. című projekt keretében készült, Pécs: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar. https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/sport/Kutatasmodszertan_e.pdf Letöltés dátuma: 2021. október 16.
  3. Budai Eleonóra (2020): A pénzügyi kultúra rendszerszintű megközelítése. In: Pintér É. (szerk.), Tendenciák a pénzügyi tudatosságban. Miskolc-Pécs: FINTELLIGENCE Pénz-ügyi Kultúra Központ, 23–38. o.
  4. Csorba László (2020): Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás meghatározó tényezői. Pénzügyi Szemle, 65(1) 67–82. o. DOI: https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_1_6
  5. Falus Iván – Tóth Istvánné Környei Márta – Bábosik István – Réthy Endréné – Szabolcs Éva – Nahalka István – Csapó Benő – Mayer Miklósné Nádasy Mária (2011): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. TÁMOP-4.2.5.B-11/1-2011-0001 sz. projekt. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.
  6. Fessler, Pirmin – Jelovsek, Marilies – Silgoner, Maria Antoinette (2020): Financial Literacy in Austria – Focus on Millennials. Monetary Policy & the Economy, Q3/20, 21–38. o.
  7. Hogarth, Jeanne. M. (2002): Financial Literacy and Family and Consumer Sciences. Journal of Family and Consumer Sciences: From Research to Practice, 94(1), 14-28. o.
  8. Huston, Sandra J. (2010): Measuring Financial Literacy. Journal of Consumer Affairs, 44(2) p. 296–316. o. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1745-6606.2010.01170.x
  9. Kálmán Botond Géza (2022): Összehasonlító vizsgálat – A Covid19 válság hatása egyetemi hallgatók pénzügyi műveltségére, Doktori (PhD) értekezés, Gödöllő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gazdaság- és Regionális Tudományi Doktori Iskola.
  10. Kim, Jinhee (2001): Financial Knowledge and Subjective and Objective Financial Well-Being. Consumer Interests Annual, 47 (1) 1–3. o.
  11. Lusardi, Annamaria – Mitchell, Olivia S. – Curto, Vilsa (2010): Financial Literacy among the Young. Journal of Consumer Affairs, 44(2), 358–380. o. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1745-6606.2010.01173.x
  12. Mandell, Lewis (2008): Financial Literacy of High School Students. In: Xiao, J. J. (szerk.), Handbook of Consumer Finance Research. New York, USA: Springer, 163–183. o. DOI: https://doi.org/10.1007/978-0-387-75734-6_10
  13. Németh Erzsébet (2014): Az Állami Számvevőszék szerepe a pénzügyi kultúra fejlesztésében, Projektfüzet. http://docplayer.hu/2213866-Az-allami-szamvevoszek-szerepe-a-penzugyi-kultura-fejleszteseben.html Letöltés ideje: 2022.07.20
  14. Remund, David L. (2010): Financial Literacy Explicated: The Case for a Clearer Definition in an Increasingly Complex Economy. Journal of Consumer Affairs, 44(2) 276–295. o. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1745-6606.2010.01169.x
  15. Riitsalu, Leonore – Pöder, Kaire (2016): A Glimpse of the Complexity of Factors that Influence Financial Literacy. International Journal of Consumer Studies, 40(6), 722–731. o. DOI: https://doi.org/10.1111/ijcs.12291
  16. Sajtos László – Mitev Ariel (2007): SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó,
  17. Santini, Fernando De Oliveira – Ladeira, Wagner Junior – Mette, Frederike Monika Budiner – Ponchio, Mateus Canniatti (2019): The Antecedents and Consequences of Financial Literacy: A Meta-Analysis. International Journal of Bank Marketing, 37(6), 1462–1479. o. DOI: https://doi.org/10.1108/IJBM-10-2018-0281
  18. Sarigül, Hasmet (2014): A Survey of Financial Literacy Among University Students. Journal of Accounting & Finance, 64. 207-224. o.
  19. Tóthné Lőkös Klára (2009): Összefüggés vizsgálatok, Gödöllő: Gödöllői Innovációs Központ Kft.
  20. Venkataraman, Ramanathan – Venkatesan, Thilak (2018): Analysis of Factors Determining Financial Literacy using Structural Equation Modelling. SDMIMD Journal of Management, 9 (1), 19–29. o. DOI: https://doi.org/10.18311/sdmimd/2018/19998
  21. Vitt, Lois A. – Anderson, Carol – Kent, Jamie – Lyter, Deanna M. – Siegenthaler, Jurg K. – Ward, Jeremy (2000): Personal Finance and the Rush to Competence: Financial Literacy Education in the U.S. Middleburg, Virginia, USA: Institute for Socio Financial Studies (ISFS).
  22. Widyastuti, Umi – Suhud, Usep – Sumiati, Ati (2016): The Impact of Financial Literacy on Student Teachers’ Saving Intention and Saving Behaviour. Mediterranean Journal of Social Sciences, 7(6), 41–48. o. https://doi.org/10.5901/mjss.2016.v7n6p41