Oktatási változások és krízismenedzsment

Ágnes Fazekas; Petronella Antoni-Alt

doi:10.61177/HISZ.2023.14.1.8

Szerzők

Fazekas Ágnes ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet https://orcid.org/0000-0001-8755-6420 ##orcid.unauthenticated##
Antoni-Alt Petronella MCC, Tanuláskutató Intézet https://orcid.org/0009-0005-1697-0743 ##orcid.unauthenticated##

DOI:

https://doi.org/10.61177/HISZ.2023.14.1.8

Kulcsszavak:

fenntarthatóság, iskolamenedzsment, COVID, oktatási változások, kutatási módszerek

Absztrakt

A tanulmány egy, az oktatási változásokat vizsgáló, mintegy egy évtizeden át tartó nagyszabású, kevert módszerekre épülő kutatássorozat eredményeibe nyújt betekintést, melynek utolsó szakaszában a koronavírus-járvány adott lehetőséget a veszélyhelyzeti változások elemzésére. Fontos kérdés volt, hogy milyen újszerű kutatásmetodológiai megoldásokkal lehet alkalmazkodni a megváltozott környezethez, illetve hogy vajon a prepandémiás iskolai jellemzők és a krízisreakciók között milyen összefüggéseket feltételezhetünk. A tanulmány fókusza ennek megfelelően kettős: egyszerre foglalkozik a kutatási módszerek ideiglenes és hosszabb távú változásának kérdésével, és olyan tartalmi dilemmákkal, amelyek az iskolai szintű tartós fejlődést eredményező krízisválaszok és a szervezeti feltételek, a vezetési stratégiák, a fejlesztési ismeretek és a korábbi pedagógiai gyakorlatok kapcsolatát tárgyalják. Utóbbira épülve tanulmányunkban bemutatunk egy általunk fejlesztett modellt, mely a szervezeti működés és krízisválaszok kapcsolatát írja le és esettanulmányok során megfigyelt esetekkel illusztráljuk azt.

Hivatkozások

Anka Á., Baráth T., Cseh Gy., Fazekas Á., Horváth L., Kézy Zs., Menyhárt A., Sipos J. (2016): Dél-alföld megújuló iskolái. SZTE. Szeged. Altrichter, H. (2005): Curriculum implementation – limiting and facilitating factors. Linz: Johannes Kepler University.

Balázs É., Einhorn Á., Fischer M., Győri J., Halász G., Havas A., Kovács I. V., Lukács J., Szabó M., Wolfné Borsi J. (2011): Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Balázs É., Fazekas Á., Fischer M., Győri J., Halász G., Kovács I. V., Molnár L., Szőllősi T., Vámos Á., Wolfné Borsi J. (2015): Okos Köznevelés: Javaslat a Nemzeti oktatási innovációs stratégia kiegészítésére - NOIR+ stratégia. Budapest: ELTE PPK. Kézirat.

Ben-Peretz, M. (1975). The concept of curriculum potential. Curriculum Theory Network. Vol. 5/2. pp. 151–159. https://doi.org/10.2307/1179278

Clamdinin, D. J., Connelly, F. M. (1992): Teacher as curriculum maker. In: Jackson P. W. (ed.) (1992): Handbook of Research on Curriculum. New York: Macmillan.

Clark, Larry (2020): Innovation in a Time of Crisis”. Harvard Business Publishing, March 26, 2020 (online: https://www.harvardbusiness.org/innovation-in-a-time-of-crisis)

Datnow, A., Park, V. (2009): Conceptualizing Policy Implementation: Large-Scale Reform in an Era of Complexity. In: Sykes, G., Schneider, B. and Plank, D. (eds.): Handbook of Education Policy Research. New York: Routledge. pp. 348–361.

Deng, Z. (2011): Revisiting Curriculum Potential. Curriculum Inquiry. Vol. 41/5. pp. 538-559. https://doi.org/10.1111/j.1467-873X.2011.00563.x

Fazekas Ágnes (2021a): Közoktatás-fejelsztési beavatkozások hatásmechanizmusai. Budapest: MERSZ. https://doi.org/10.1556/9789634547150

Fazekas Ágnes (szerk.) (2021b): Innováció az oktatásban. Budapest: MERSZ. https://doi.org/10.1556/9789634547143

Ferdig, R. E., Baumgartner, E., Hartshorne, R., Kaplan-Rakowski, R., Mouza, C. (2020): Teaching, Technology, and Teacher Education during the COVID-19 Pandemic: Stories from the Field. Association for the Advancement of Computing in Education (AACE) (online: https://www.learntechlib.org/p/216903/).

Gunter, Helen M., Grimaldi, Emiliano, Hall, David, Serpieri, Roberto (2016): New Public Management and the Reform of Education European lessons for policy and practice. New York/London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315735245

Halász Gábor, Fazekas Ágnes (2021): Who is innovating and how in the education sector? Combining subject and object approaches. Journal of Adult Learning, Knowledge and Innovation. https://doi.org/10.1556/2059.2021.00042

Halász Gábor (2021): Az oktatási innováció kutatása. in: Fazekas Ágnes (szerk.): Innováció az oktatásban. Budapest: MERSZ.

Halász Gábor, Kovács István Vilmos, Pálvölgyi Lajos (szerk.) (2021): Oktatás, Technológia, Innováció. Helyzetkép és stratégia. Budapest: MERSZ. https://doi.org/10.1556/9789634547280

Halász Gábor (2014): The OECD-Tohoku School project (A case of educational change and innovation in Japan). http://halaszg.elte.hu/download/Tohoku_report.pdf.

Hopkins, D., Reynolds, D (2001): The Past, Present, and Future of School Improvement: Towards the Third Age. British Educational Research Journal. Vol. 27/4. pp. 459-475. https://doi.org/10.1080/01411920120071461

Horváth László, Czirfusz Dóra, Misley Helga (2020): DiO - Digitális oktatási tapasztalatok. ELTE PPK. https://www.researchgate.net/publication/341255394_DiO_-Digitalis_oktatasi_tapasztalatok

Imre Anna, Fazekas Ágnes (2016): Elements of New Public Management in the context of the Hungarian education system, 1990-2010 in: Gunter, Helen M.- Grimaldi, Emiliano- Hall, David – Serpieri, Roberto (2016): New Public Management and the Reform of Education European lessons for policy and practice. Abingdon: Routledge.

Kerber Z. (szerk.): Sokarcú implementáció. Kompetenciafejlesztő programcsomagok bevezetése a HEFOP 3.1.3 iskolákban. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. pp. 77–94.

Kersánszki Tamás (2020): Természettudományi azon belül is a biztonságtudományi területet érintő fejlesztések és innovációk születése, implementációja és hatása az oktatási ágazatban. Budapest: Óbudai Egyetem. Kézirat.

Kersánszki Tamás, Baráth Tibor, Fazekas Ágnes (2021): Do organizations learn? Results of a Hungarian longitudinal school-research program. Opus et Educatio. Vol 8, No 3. https://doi.org/10.3311/ope.473

Lieberman, A. (1998): The growth of educational change as a field of study: understanding its roots and branches. In: Hargreaves, Lieberman, A. Fullan, M. and Hopkins D. (eds.): International handbook of educational change. London: Kluwer. pp. 13-20.

Mischke, G. (2010): Towards Effective Curriculum Design in Open Distance Learning. Progressio. Vol. 3/2. pp. 145-163.

OECD (2005): Oslo Manual. Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data. Third edition. A joint publication of OECD and Eurostat.

OECD (2013): Innovative Learning Environments. Educational Research and Innovation. Paris: OECD Publishing.

OECD (2014): Measuring Innovation in Education: A New Perspective, Educational Research and Innovation, OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/9789264215696-en

OECD (2020) School education during COVID-19: Were teachers and students ready? https://www.oecd.org/education/coronavirus-education-country-notes.htm

OECD/Eurostat (2018), Oslo manual 2018: Guidelines for collecting, reporting and using data on innovation (4th ed.). The measurement of scientific, technological and innovation activities. OECD Publishing, Paris/Eurostat, Luxembourg.

Schleicher, Andreas (2021): THE IMPACT OF COVID-19 ON EDUCATION INSIGHTS FROM EDUCATION AT A GLANCE 2020. OECD. https://www.oecd.org/education/the-impact-of-covid-19-on-education-insights-education-at-a-glance-2020.pdf

Semjén András, Le Marcell, Hermann Zoltán (2018). The goals and consequences of the centralization of public education in Hungary. Acta Educationis Generalis, 8(3), 9–34. https://doi.org/10.2478/atd-2018-0015

Taalbi, J. (2017): What drives innovation? Evidence from economic history. Research Policy, 46(8), 1437–1453. https://doi.org/10.1016/j.respol.2017.06.007

Tingzhou, Li, Sha, Lu, Yuyang, Zhao, Wanying, Li (2021): Policy Analysis of Educational Services for the One Belt One Road Initiative under the COVID-19 Epidemic. In: Beijing International Review of Education. Online Publication Date: 30 Mar 2021. https://doi.org/10.1163/25902539-03010004

United Nations. (2020, August 4). Policy Brief: Education during covid-19 and beyond. Retrieved from https://www.un.org/sites/un2.un.org/files/sg_policy_brief_covid19_and_education_august_2020.pdf.

Zsigovits G. (szerk.) (2008): A közoktatás modernizációjáért. A kompetencia alapú pedagógiai rendszer fejlesztése és bevezetése a Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában. Budapest: Educatio Társadalmi és Szolgáltató Közhasznú Társaság.