Megjelent 2023-06-30
Kulcsszavak
- fenntarthatóság,
- iskolamenedzsment,
- COVID,
- oktatási változások,
- kutatási módszerek
Copyright (c) 2023 Humán Innovációs Szemle
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Absztrakt
A tanulmány egy, az oktatási változásokat vizsgáló, mintegy egy évtizeden át tartó nagyszabású, kevert módszerekre épülő kutatássorozat eredményeibe nyújt betekintést, melynek utolsó szakaszában a koronavírus-járvány adott lehetőséget a veszélyhelyzeti változások elemzésére. Fontos kérdés volt, hogy milyen újszerű kutatásmetodológiai megoldásokkal lehet alkalmazkodni a megváltozott környezethez, illetve hogy vajon a prepandémiás iskolai jellemzők és a krízisreakciók között milyen összefüggéseket feltételezhetünk. A tanulmány fókusza ennek megfelelően kettős: egyszerre foglalkozik a kutatási módszerek ideiglenes és hosszabb távú változásának kérdésével, és olyan tartalmi dilemmákkal, amelyek az iskolai szintű tartós fejlődést eredményező krízisválaszok és a szervezeti feltételek, a vezetési stratégiák, a fejlesztési ismeretek és a korábbi pedagógiai gyakorlatok kapcsolatát tárgyalják. Utóbbira épülve tanulmányunkban bemutatunk egy általunk fejlesztett modellt, mely a szervezeti működés és krízisválaszok kapcsolatát írja le és esettanulmányok során megfigyelt esetekkel illusztráljuk azt.
Hivatkozások
- Anka Á., Baráth T., Cseh Gy., Fazekas Á., Horváth L., Kézy Zs., Menyhárt A., Sipos J. (2016): Dél-alföld megújuló iskolái. SZTE. Szeged. Altrichter, H. (2005): Curriculum implementation – limiting and facilitating factors. Linz: Johannes Kepler University.
- Balázs É., Einhorn Á., Fischer M., Győri J., Halász G., Havas A., Kovács I. V., Lukács J., Szabó M., Wolfné Borsi J. (2011): Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
- Balázs É., Fazekas Á., Fischer M., Győri J., Halász G., Kovács I. V., Molnár L., Szőllősi T., Vámos Á., Wolfné Borsi J. (2015): Okos Köznevelés: Javaslat a Nemzeti oktatási innovációs stratégia kiegészítésére - NOIR+ stratégia. Budapest: ELTE PPK. Kézirat.
- Ben-Peretz, M. (1975). The concept of curriculum potential. Curriculum Theory Network. Vol. 5/2. pp. 151–159. https://doi.org/10.2307/1179278
- Clamdinin, D. J., Connelly, F. M. (1992): Teacher as curriculum maker. In: Jackson P. W. (ed.) (1992): Handbook of Research on Curriculum. New York: Macmillan.
- Clark, Larry (2020): Innovation in a Time of Crisis”. Harvard Business Publishing, March 26, 2020 (online: https://www.harvardbusiness.org/innovation-in-a-time-of-crisis)
- Datnow, A., Park, V. (2009): Conceptualizing Policy Implementation: Large-Scale Reform in an Era of Complexity. In: Sykes, G., Schneider, B. and Plank, D. (eds.): Handbook of Education Policy Research. New York: Routledge. pp. 348–361.
- Deng, Z. (2011): Revisiting Curriculum Potential. Curriculum Inquiry. Vol. 41/5. pp. 538-559. https://doi.org/10.1111/j.1467-873X.2011.00563.x
- Fazekas Ágnes (2021a): Közoktatás-fejelsztési beavatkozások hatásmechanizmusai. Budapest: MERSZ. https://doi.org/10.1556/9789634547150
- Fazekas Ágnes (szerk.) (2021b): Innováció az oktatásban. Budapest: MERSZ. https://doi.org/10.1556/9789634547143
- Ferdig, R. E., Baumgartner, E., Hartshorne, R., Kaplan-Rakowski, R., Mouza, C. (2020): Teaching, Technology, and Teacher Education during the COVID-19 Pandemic: Stories from the Field. Association for the Advancement of Computing in Education (AACE) (online: https://www.learntechlib.org/p/216903/).
- Gunter, Helen M., Grimaldi, Emiliano, Hall, David, Serpieri, Roberto (2016): New Public Management and the Reform of Education European lessons for policy and practice. New York/London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315735245
- Halász Gábor, Fazekas Ágnes (2021): Who is innovating and how in the education sector? Combining subject and object approaches. Journal of Adult Learning, Knowledge and Innovation. https://doi.org/10.1556/2059.2021.00042
- Halász Gábor (2021): Az oktatási innováció kutatása. in: Fazekas Ágnes (szerk.): Innováció az oktatásban. Budapest: MERSZ.
- Halász Gábor, Kovács István Vilmos, Pálvölgyi Lajos (szerk.) (2021): Oktatás, Technológia, Innováció. Helyzetkép és stratégia. Budapest: MERSZ. https://doi.org/10.1556/9789634547280
- Halász Gábor (2014): The OECD-Tohoku School project (A case of educational change and innovation in Japan). http://halaszg.elte.hu/download/Tohoku_report.pdf.
- Hopkins, D., Reynolds, D (2001): The Past, Present, and Future of School Improvement: Towards the Third Age. British Educational Research Journal. Vol. 27/4. pp. 459-475. https://doi.org/10.1080/01411920120071461
- Horváth László, Czirfusz Dóra, Misley Helga (2020): DiO - Digitális oktatási tapasztalatok. ELTE PPK. https://www.researchgate.net/publication/341255394_DiO_-Digitalis_oktatasi_tapasztalatok
- Imre Anna, Fazekas Ágnes (2016): Elements of New Public Management in the context of the Hungarian education system, 1990-2010 in: Gunter, Helen M.- Grimaldi, Emiliano- Hall, David – Serpieri, Roberto (2016): New Public Management and the Reform of Education European lessons for policy and practice. Abingdon: Routledge.
- Kerber Z. (szerk.): Sokarcú implementáció. Kompetenciafejlesztő programcsomagok bevezetése a HEFOP 3.1.3 iskolákban. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. pp. 77–94.
- Kersánszki Tamás (2020): Természettudományi azon belül is a biztonságtudományi területet érintő fejlesztések és innovációk születése, implementációja és hatása az oktatási ágazatban. Budapest: Óbudai Egyetem. Kézirat.
- Kersánszki Tamás, Baráth Tibor, Fazekas Ágnes (2021): Do organizations learn? Results of a Hungarian longitudinal school-research program. Opus et Educatio. Vol 8, No 3. https://doi.org/10.3311/ope.473
- Lieberman, A. (1998): The growth of educational change as a field of study: understanding its roots and branches. In: Hargreaves, Lieberman, A. Fullan, M. and Hopkins D. (eds.): International handbook of educational change. London: Kluwer. pp. 13-20.
- Mischke, G. (2010): Towards Effective Curriculum Design in Open Distance Learning. Progressio. Vol. 3/2. pp. 145-163.
- OECD (2005): Oslo Manual. Guidelines for Collecting and Interpreting Innovation Data. Third edition. A joint publication of OECD and Eurostat.
- OECD (2013): Innovative Learning Environments. Educational Research and Innovation. Paris: OECD Publishing.
- OECD (2014): Measuring Innovation in Education: A New Perspective, Educational Research and Innovation, OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/9789264215696-en
- OECD (2020) School education during COVID-19: Were teachers and students ready? https://www.oecd.org/education/coronavirus-education-country-notes.htm
- OECD/Eurostat (2018), Oslo manual 2018: Guidelines for collecting, reporting and using data on innovation (4th ed.). The measurement of scientific, technological and innovation activities. OECD Publishing, Paris/Eurostat, Luxembourg.
- Schleicher, Andreas (2021): THE IMPACT OF COVID-19 ON EDUCATION INSIGHTS FROM EDUCATION AT A GLANCE 2020. OECD. https://www.oecd.org/education/the-impact-of-covid-19-on-education-insights-education-at-a-glance-2020.pdf
- Semjén András, Le Marcell, Hermann Zoltán (2018). The goals and consequences of the centralization of public education in Hungary. Acta Educationis Generalis, 8(3), 9–34. https://doi.org/10.2478/atd-2018-0015
- Taalbi, J. (2017): What drives innovation? Evidence from economic history. Research Policy, 46(8), 1437–1453. https://doi.org/10.1016/j.respol.2017.06.007
- Tingzhou, Li, Sha, Lu, Yuyang, Zhao, Wanying, Li (2021): Policy Analysis of Educational Services for the One Belt One Road Initiative under the COVID-19 Epidemic. In: Beijing International Review of Education. Online Publication Date: 30 Mar 2021. https://doi.org/10.1163/25902539-03010004
- United Nations. (2020, August 4). Policy Brief: Education during covid-19 and beyond. Retrieved from https://www.un.org/sites/un2.un.org/files/sg_policy_brief_covid19_and_education_august_2020.pdf.
- Zsigovits G. (szerk.) (2008): A közoktatás modernizációjáért. A kompetencia alapú pedagógiai rendszer fejlesztése és bevezetése a Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában. Budapest: Educatio Társadalmi és Szolgáltató Közhasznú Társaság.