A diskurzuselemzés mint a személyes pedagógusi szerepkonstrukció vizsgálatának lehetősége: Egy budapesti gimnáziumban végzett kutatás tanulságai

Diána Polyák-Pásztor

doi:10.61178/MT.2023.I.2.5

Szerzők

Polyák-Pásztor Diána Kőbányai Szent László Gimnázium, Budapest, tanár

DOI:

https://doi.org/10.61178/MT.2023.I.2.5

Kulcsszavak:

diskurzuselemzés, pedagógusszerep, iskolakoncepció, szakmai identitás

Absztrakt

Napjainkban elengedhetetlennek tűnik annak vizsgálata, miként alakult át a tudás- és iskolakoncepciónk, valamint a pedagógusszerep értelmezése. A pályára lépő pedagógusok személyes szerepértelmezését az elsődleges szocializációs közegtől kezdve a társadalmi párbeszéden át az első tanítási tapasztalatokig számtalan tényező befolyásolja. A korpuszon végzett, egyéni beszédmódot vizsgáló diskurzuselemzés Bahtyinhoz és Fairclough-hoz kötődő hagyománya alkalmas lehet arra, hogy rámutasson, milyen funkciókat társít egy pedagógus saját szakmai tevékenységéhez, s hogy ezen szereplehetőségek az identitása centrumában vagy perifériáján helyezkednek el. A tanulmány bemutatja egy budapesti gimnázium tanárjelöltjeinek és gyakornokainak körében végzett kutatás arra vonatkozó megállapításait, hogy milyen szűkebb hatókörű pedagógusi szerepeket érdemes vizsgálnunk a 21. században. A tizenkét funkció (attitűdformáló, praktikus tudást közvetítő, tárgyi tudást közvetítő, készségfejlesztő, központi tudásmérésekre felkészítő, kurrikuláris előrelépést biztosító, személyiségfejlesztő, atmoszférateremtő, erkölcsi fejlődést elősegítő, identitásképző, autoritást megszemélyesítő és altruizmust igénylő) kapcsán kitér arra, hogy az adott szűkebb hatókörű szerepet belső elvárásként fogalmazzák meg jellemzően az adatközlők, vagy inkább a külső elvárásként való azonosítás a domináns, emellett a szerepkörhöz kapcsolódó pozitív vagy negatív attitűdre is kitér az elemzés ott, ahol ennek nyelvi jelölői beazonosíthatóak. A tanulmány egyik célja a legkiemelkedőbb szerepkörök meghatározása, valamint annak körvonalazása, milyen tendenciák, a szakma megközelítésével kapcsolatos elmozdulások sejthetőek az egyéni preferenciák mögött.

Hivatkozások

Ahearn, L. M. (2001). Language and Agency. Annual Review of Anthropology, 30(1), 109–137. https://doi.org/10.1146/annurev.anthro.30.1.109

Bahtyin, M. M. (1981). The Dialogic Imagination. Austin, London, University of Texas Press.

Fairclough, N. (2003). Analysing Discourse: Textual Analysis for Social Research. Abingdon, Routledge.

Foucault, M. (1982). El sujeto y el poder. Revista Mexicana de Sociología, 50(3), 3–20. https://doi.org/10.2307/3540551

Huszár, Zs. (2001). Tanárjelöltek pedagógusszerep-felfogása. Acta paedagogica, 1(2), 16–20.

Nahalka, I., Kotschy, B., Lénárd, S., Szivák, J. & Golnhofer, E. (1997). A pedagógusok gyakorlati, mesterségbeli tudása (Egy felmérés tanulságai). Iskolakultúra, 9(9), 36–75.

Sallay, H. (1995). Tanári szerepek percepciója: egy általános iskolai felmérés tanulságai. Magyar Pedagógia, 95(3–4), 201–227.

Burns, T. R. & Carson, M. (2005). Social order and disorder (Institutions, policy paradigms and discourses: An interdisciplinary approach). In Wodak, R. & Chilton, P. A. (2005), A new agenda in (critical) discourse analysis: theory, methodology and interdisciplinary (283-309). Amsterdam, Benjamins. https://doi.org/10.1075/dapsac.13.18bur