Új folyam I. 2. szám (2023)
Visszajelzések

Iránytű a történelemtanításhoz és állampolgári neveléshez: Európai és ázsiai tartalomszabályozás összehasonlító elemzése

PDF (English)
Fodor Richárd
Pázmány Péter Catholic University, Vitéz János Teacher Training Centre, Assistant Lecturer; Mathias Corvinus Collegium, Learning Institute Researcher
Tóth Judit
University of Pécs, Education and Society Doctoral School, PhD Candidate; Mathias Corvinus Collegium, Learning Institute, Researcher
Máté András
Pázmány Péter Catholic University, Vitéz János Teacher Training Centre, Teacher Candidate of English and History; Mathias Corvinus Collegium, Learning Institute, Intern
DOI: https://doi.org/10.61178/MT.2023.I.2.7

Megjelent 2023-12-31

Kulcsszavak

  • történelemtanítás,
  • történelemdidaktika,
  • állampolgári nevelés,
  • összehasonlító elemzés,
  • kontinentális fejlődésmodell

Copyright (c) 2023 Fodor Richárd, Tóth Judit, Máté András

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Absztrakt

A tanulmány egy folyamatban lévő összehasonlító kutatás első eredményeit mutatja be az neveléstudomány területén. A kutatás a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézete támogatásával alakult kutatócsoport munkája. A szakmai együttműködés legfontosabb célkitűzése feltáró elemzéseket készítése a történelem és az állampolgári ismeretek európai és ázsiai országban elfoglalt helyzetének összehasonlítására. A kutatás egy komparatív eszköz, a történelem és az állampolgári ismeretek összehasonlító keretrendszerének (CFHCE) kialakításával kezdődött, amely a vizsgált országok nemzeti tartalomszabályozási rendszereit holisztikus módon célzó elemző indikátorok sorozata. A nemzeti tantervekre, a kimeneti vizsgáztatásra, a deklarált kompetenciákra, a fejlesztési célokra és az előírt tananyagra összpontosít.

A tanulmány a történelmi gondolkodás területén végzett elméleti kutatásunk első eredményeit is összegzi. Az első feltáró elemzési szakasz eredményeként a történelmi gondolkodás komplex szintetizált modelljét mutatjuk be. A modell első változata a történelmi gondolkodáshoz szükséges részkompetenciák, diszciplináris tudáselemek, nézőpontok, módszerek és online felületek összegzését tartalmazza. A történelmi gondolkodás kutatásában a nemzetközi történelemdidaktikai diskurzus alapján összefoglalt összetevőkhöz kutatócsoportunk egy új elemet javasol: az információs és médiaműveltség fejlesztését.

PDF (English)

Hivatkozások

  1. Duquette, C. (2015). Relating Historical Consciousness to Historical Thinking Through Assessment. In Ercikan, K. & Seixas, P. (eds.), New Directions in Assessing Historical Thinking. (pp. 51-63). Routledge.
  2. Fischerné Dárdai Á. (2010). Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején (Helyzetkép és perspektíva). Történelemtanítás, Online történelemdidaktikai folyóirat (45.), Új folyam, 1(1).
  3. Fodor Richárd (2024) Európai körkép a történelemtanításról. Új Pedagógiai Szemle [in press].
  4. Kaposi, J. (2017). A történelmi gondolkodás és a képességfejlesztő feladatok. Történelemtanítás, Online történelemdidaktikai folyóirat (52.), Új folyam, 8(1-2).
  5. Khanina, A. & Zimovets, A. & Maksimenko, T. (2021). The Role of Media and Information Literacy during COVID-19 Pandemic and Post-Pandemic Period. International Journal of Media and Information Literacy. 6(1), 111-118.
  6. Kojanitz, L. (2017). A történelmi gondolkodás fejlesztése az Újgenerációs tankönyvekkel. Történelemtanítás, Online történelemdidaktikai folyóirat (52.), Új folyam, 8(3-4).
  7. Majkić, M. (2022). Történelemre vonatkozó episztemológiai nézetek kontextussal összefüggő jellemzőinek vizsgálata 11. és 12. évfolyamon [Doktori disszertáció]. Szegedi Tudományegyetem.
  8. Rozendal, U. D. & Van Boxtel, C. (2022). Illuminating historical causal reasoning: Designing a theory- informed cognition model for assessment purposes. Historical Encounters, 10(1), 60-75.
  9. Observatory on History Education in Europe (2023) OHTE General Report on the State of History Teaching in Europe Volume 1. Comparative Analysis. https://rm.coe.int/ohte-general-report-full-web/1680ad80c2
  10. Seixas, P. & Morton, T. (2013). The Big Six. Historical Thinking Concepts. Nelson Education.
  11. Sipos A. M. (2014). Az információs műveltség fogalom biblio- és tudománymetriai vizsgálata. In Csóka-Jaksa H. & Schemelczer-Pohánka É. & Szeberényi G. (szerk.), Pedagódai - Oktatás - Könyvtár. Ünnepi tanulmányok F. Dárdai Ágnes tiszteletére. (pp. 383- 398). PTE, Pécs.
  12. Smith, Mark D. (2017). Cognitive Validity: Can Multiple Choice Items Tap Historical Thinking Processes? American Educational Research Journal. 54(6), 1256-1287.
  13. T. Mills Kelly (2013). Teaching History in the Digital Age. University of Michigan Press, 14-25.
  14. Tóth, J. (2023). Történelemtanítás a digitális korban – brüsszeli fórum az Európa Tanács főszervezésében. Történelemtanítás, Online történelemdidaktikai folyóirat (58.), Új folyam, 14(1-2).
  15. Vajda, Barnabás: Teaching history in Slovakia. In: Fink, Nadine – Furrer, Markus – Gautschi, Peter (eds.): Why History Education? Frankfurt am Main: Wochenschau Verlag, 2023, pp. 138-152. ISBN 978-3-7344-1598-2. https://doi.org/10.46499/1979