A keletnémet össznépi vagyon felszámolása - tervgazdaságból a piacgazdaságba

Absztrakt

A keletnémet privatizációt menedzselő politikus-üzletember, Detlev Karsten Rohwedder elleni merénylet a legújabb kori német történelem egyik leginkább titokkal övezett, a mai napig feltáratlan jogi esetei közé tartozik. Rohweddert, az elismert szociáldemokrata politikust és üzletembert 1990. július 3-án nevezték ki a Vagyonkezelő Ügynökség (Treuhandanstalt, THA, Treuhand) elnökének, ezt a posztot 1990 augusztusától biztosként, majd 1991. január elsejével elnökként töltötte be. Feladata volt a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állami tulajdonú üzemeinek privatizálója. A sajátos szemléletű menedzsert 1991 április elsején, húsvétnak hétfőjén gyilkolták meg düsseldorfi házában. Az ügy igazi motívuma és a tettes a mai napig ismeretlen. A bűntettet a baloldali terrorista Vörös Hadsereg Frakció (RAF) vállalta magára, ugyanakkor a nyomozás során számos kérdés merült fel, amely esetleg arra utalhat, hogy a keletnémet Stasi volt munkatársai, vagy a korábbi keletnémet párt, az SED is felelősségre vonható a gyilkosságért, bár érdekes módon semmi utaló nyomot nem találták arra, hogy a nyomok esetleg a keleti tartományokba vezetnének. Rohwedder vállalta a volt a keleti tartományok gazdaságának talpra állítását, ennek érdekében a keletnémet vagyon kezelését és ujjászervezését, a köztulajdonú üzemek privatizálásának megvalósítását és menedzselését. Feladatköréhez tartozott a keletnémet gazdaság szanálásán és a közel tizenkétezer, népi tulajdonban levő NDK-s üzem privatizációján túl a föld és ingatlan tulajdonviszonyok megoldása is. Feladatát sajátos módon az üzemek bezárásával, illetve olcsó kiárusításával oldotta meg, s tulajdonképpen nevéhez köthető több mint 3 millió munkahely leépítése is.