A végrehajtók függetlensége és felelőssége Magyarországon

Absztrakt

Montesquieu „A törvények szelleméről” (De l'esprit des lois) című, 1748-ban megjelent munkájában fogalmazta meg máig ható hatalommegosztási tanát. Ő törvényhozó, nemzetközi jog alá tartozó, valamint polgári jogi kérdésekre vonatkozó végrehajtó hatalmat különböztetett meg, utóbbin lényegében az igazságszolgáltatást értve. „Montesquieu szerint az angol királyság azért funkcionált, mert több hatalom van egymással szemben, és a törvényhozó és igazságszolgáltató hatalom különösen körül van bástyázva a hatalomkoncentráció veszélyét leginkább megtestesítő végrehajtó hatalommal szemben.” A közhiedelemmel ellentétben azonban nem Montesquieu alapozta meg a három klasszikus hatalmi ágat, hanem már Arisztotelész is említette a közügyekről tanácskozó testületet, a magisztrátusokat és az igazságszolgáltatás szervét, ami megfeleltethető a törvényhozás-végrehajtás-igazságszolgáltatás trichotómiájának. Arisztotelész a politeiát tekintette a helyes hatalmi berendezkedésnek, mely a demokrácia és az oligarchia ötvözete. 

A hatalmi ágak klasszikus szétválasztása révén következtethetünk arra, hogy az egyes hatalmi ágak a szétválasztás eredményeként a saját függetlenségüket is magukban hordozzák, megjegyezve azt, hogy „A három hatalmi ág több állami szerven keresztül gyakorolja hatalmát, s e szervek hatásköreinek tekintetében átfedések is megfigyelhetők.”

Ezt követően pedig joggal vetődhet fel az a kérdés, hogy a bírósági végrehajtás, a bírósági végrehajtó független-e és vajon mely hatalmi ág keretében fejtheti ki a tevékenységét. Mindezt tehetjük azért is, mivel "A végrehajtó a jogérvényesítéskor közhivatalnok vagy köztisztviselő, aki nem a hitelező nevében jár el. Az állam, a nyilvánosság nevében jár el."

Jelen dolgozat tehát a bírósági végrehajtás intézményének kulcsfontosságú aspektusait, a végrehajtók függetlenségét és felelősségét kívánja elemzi a magyar jogrendszerben. Álláspontom alapján a végrehajtható bírósági / közjegyzői határozatok érvényesítését biztosító végrehajtási rendszer elengedhetetlen a jogállamiság működéséhez, ugyanakkor a végrehajtók közhatalmi jogosítványai szigorú elszámoltathatóságot tesznek szükségessé. A tanulmány célja feltárni a függetlenség és a felelősség elméleti alapjait, valamint ezzel kapcsolatban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) által meghatározott végrehajtó és végrehajtói iroda jogállását, azok felelősségi rendszerét támpontul véve. E körben vizsgálja a végrehajtók kinevezési- és javadalmazási rendszerének kapcsolatát, kiemelve a teljesítményalapú díjazás függetlenségre gyakorolt potenciális hatásait. Elemzi a végrehajtók polgári, büntetőjogi és fegyelmi felelősségének típusait és mechanizmusait, különös tekintettel a kötelező felelősségbiztosításra, a hivatali visszaélés és korrupciós bűncselekmények, valamint a fegyelmi bíróságok szerepére.