Tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése a végrehajtási eljárásban

Absztrakt

A tisztességes eljáráshoz való jog egy olyan alapjog, amelyről mindenkinek van elképzelése, azonban magát a tisztességet meghatározni, vagy értelmét megragadni csak körülírva, a teljesség valódi, tényleges igénye nélkül tudjuk. Jogászként, a tisztességes eljárás fogalmi kérdéskörét újabb és újabb meghatározásokkal bővítve már-már az az érzés keríthet mindenkit a hatalmába, hogy e feladat az univerzum határainak keresésével is hasonlóságokat mutathat. Ellenben az arra való törekvés, hogy mindenki tisztességes legyen – bármit is jelentsen a szó – mindenképp méltányolható és figyelemre érdemes, különösen akkor, ha valamely hatalom gyakorlására feljogosított személy eljárása már elkerülhetetlen.

Az élet minden aspektusában megjelenik az a közhelynek is számító kifejezés, mely szerint valamihez „jogom van” vagy épp ennek absztrakt formájaként érhet bárkit bírálat a végből, hogy „jogtalannak”, vagy „törvénytelennek” nevezzük azt, – még ha tisztességes is – amely érdekeinkkel ellentétes.

A jogtalanság szubjektív érzete egyenes eredője lehet a jogérvényesítés bármely formájának, s ha netán a nekünk tetsző jogérvényesítés kívánt eredménye elmaradna, a második esélyt a jogorvoslat intézménye biztosíthatja.

„A jogi szabályozás célja a jól működő társadalom, társadalmi együttélés” (Birher, 2021, 28. o.). E gondolat mentén haladva kívánok rámutatni, hogy gyakran azt hisszük, a jogorvoslat lehet az utolsó menedékünk, ugyanakkor vajmi keveset ér a jogtudomány, ha annak gyakorlói megfeledkeznek arról, hogy mindenki ember. Azaz gyakran tévedhetünk/hibázhatunk is és a jogorvoslat e végből mégsem lehet a legjobb megoldás. Tudjuk, így evidencia, hogy mindenkit megillet a jogorvoslat és azt is tudjuk, vagy pontosabban tudni véljük, hogy mindez alapjog. De mindez valódi tartalommal is társul, vagy csupán formalitás, amely az egyes eljárások törvényességi garanciáját hivatott biztosítani. Jelen tanulmányban a végrehajtási eljárásban a végrehajtó intézkedése ellen benyújtható egyetlen érdemi jogorvoslati formát, a végrehajtási kifogást kívánom bemutatni a tisztességes eljárás tükrében. A tisztességes eljáráshoz való jogot, a jogorvoslati jog gyakorlása során, az Alkotmánybíróság esetjogára, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága 6. cikkében foglalt eljárási követelmények során kifejtettekre tekintettel kívánom vizsgálni.