A mesterséges intelligencia használata a szakfordítói képzésben

Absztrakt

Ez a tanulmány a gépi fordítás és a mesterséges intelligencia (AI) egyre növekvő szerepét vizsgálja a fordításban és a fordítás oktatásában, kiemelve a gépi fordítás és a mesterséges intelligencia használatának lehetőségeit és korlátait, amelyeket hasznos lenne beépíteni az egyetemi fordítási kurzusokba. A tanulmány új perspektívákat és személyes nézőpontokat tartalmazó elméleti megközelítést nyújt. A szerzők szerint olyan egyetemi fordítói képzési programokra van szükség, amelyek magukba foglalják a gépi fordítási eszközök és a mesterséges intelligencia ismeretét, ugyanakkor hangsúlyozzák a humán fordítók nyelvi, kulturális és kontextuális jártasságának fontosságát. A szó szerinti fordítások, a kihagyások és a szakfordításban kulcsfontosságú terminológia helytelen vagy értelmetlen fordítása a leggyakoribb fordítási hibák közé tartozik. Korlátozó tényező, hogy a fordító programok ingyenes változatai csak limitált számú feladatot tudnak elvégezni egy adott időkeretben, és szűk szókinccsel rendelkeznek. A különböző szövegstílusokhoz való alkalmazkodás szintén csak a fizetős verziókkal érhető el. A gépi fordítás és mesterséges intelligencia hiányosságait figyelembe véve elmondható, hogy még ma is elengedhetetlen a nyelvileg és szakmailag kompetens humán fordítók munkája. Az elméleti jellegű tanulmány a fordítási folyamat olyan jellegű megközelítését ajánlja, amely kihasználja a gépi fordítás és a mesterséges intelligencia előnyeit, ugyanakkor hangsúlyozza az emberi fordítók alapvető kompetenciáinak szükségszerűségét.