Megjelent 2023-03-10
Kulcsszavak
- oktatói kutatói keresetek,
- béremelkedés,
- nemzetgazdasági átlagkereset,
- egy főre jutó GDP,
- HRM
Absztrakt
Magyarország – mint az Egységes Felsőoktatási Tér szereplője – sem nélkülözheti a globalizációs folyamatokkal való lépéstartást. A magyar felsőoktatási szektor jelenleg is átalakuláson megy keresztül. Az átalakítás hátterében a tudásalapú társadalom által diktált trendekkel való lépéstartás áll. Ebben a folyamatban kitüntetett szerep hárul a humán erőforrás menedzsmentre (HRM). Az OECD szerint a változások küszöbén álló országoknak érdemes megismerniük olyan országok gyakorlatát, akik már túl vannak a modernizációs folyamatokon.
A 2014-2020-as időszakban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében hétből kettő beavatkozási irány a felsőoktatási szektorra irányul. Az egyik irányvonal a felsőfokú képzettségi szint növelése, míg a másik az utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben. (Molnár T., M. Barna K. 2012.)
A magyar felsőoktatás fizetési rendszere a 2008. évi bérszínvonalon megrekedt. A fizetések reálértéke évről évre romlik, mely nem kedvez a minőségi felsőoktatás számára. Versenyképes munkaerőt viszont csak minőségi oktatással lehet képezni, minőségi oktatáshoz pedig pénzügyi források és hatékony HRM biztosítása szükséges, mely magában foglalja a versenyképes bérezési rendszert, a teljesítményértékelést, valamint a hozzá kapcsolódó teljesítményarányos-díjazást is.
A cikk célja, hogy a hazai felsőoktatásban dolgozó oktatók, kutatók keresetének több szemszögből elvégzett elemzésén keresztül rávilágítson a modernizációs folyamat szükségességére. Az angol felsőoktatásban lezajló bérezési rendszer modernizációján keresztül pedig betekintést kaphatunk az ottani keresetek nemzetgazdasági viszonyáról.