Évf. 14 szám 2 (2023)
Tanulmányok

Hálózatok a 20. századi katolikus egyházban

PDF
Bertalan Péter
VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
DOI: https://doi.org/10.61177/HISZ.2023.14.2.8

Megjelent 2023-12-25

Kulcsszavak

  • hálózatok,
  • flexibilitás,
  • szervezeti struktúra,
  • szubszidiaritás

Copyright (c) 2023 Bertalan Péter

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Absztrakt

Csak a keresztény egyházak hálózati összefogásával lehetett elérni a trianoni politikai vasfüggöny áttörését, és lelki kapcsolatot teremteni a határon kívül rekedt magyarsággal. Ehhez is elsősorban a jelentős külföldi kapcsolatokkal rendelkező katolikus egyház erejére volt szükség.  A hálózatkutatás feltérképezi azokat a rejtett kapcsolatokat, amelyek tértől és időtől függetlenek, és amelyek oly ellenállóvá tették a történelmi kataklizmákat át- és megélő egyházi közösségeket. A változásokat egyetlen intézmény vészeli át úgy, hogy átalakulása permanens, fokozatos. Ez az egyetemes katolikus egyház.

PDF

Hivatkozások

  1. Adriányi Gábor (2005): A Katolikus Egyház története a 20. században Kelet-, Kelet-Közép- és Dél-Európában. Budapest: Kairosz Kiadó.
  2. Balogh Margit (1998): A KALOT és a katolikus társadalompolitika 1935–1946. (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 23.). Budapest: MTA Történettudományi Intézete.
  3. Balogh Margit (2007): A keresztényszocialista mozgalmak az 1930-as években és a kereszténydemokrácia. In: Az élő hagyomány. Barankovics István és a Magyarországi kereszténydemokrácia öröksége. Budapest: Barankovics István Alapítvány–Gondolat, 87–125. o.
  4. Bertalan Péter (2017): Az Opus Deitől a Provida Materig – Állambiztonsági hálózatok és egyházi kisközösségek. Budapest: L’ Harmattan.
  5. Birher Nándor (2010): A szubszidiaritás mint a hálózati kapcsolatok egyik alapelve. In: Hajdú Zoltán (szerk.) Szubszidiaritás és regionalitás az egyház- és államszervezetben. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja (MTA RKK), 34-44. o.
  6. Birher Nándor–Bertalan Péter (2014): Hálózatokban. Veszprém: Oktker-Nodus Kiadó.
  7. Birher Nándor (2022): A magyar-vatikáni kapcsolatok Trianon idején, egy futárjelentés alapján – Csiszárik János. In: Birher Nándor–Miskolczi-Bodnár Péter–Nagy Péter–Tóth J. Zoltán (szerk.) Studia In Honorem István Stipta 70. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar.
  8. Birher Nándor (2023): Egyház és állam. In: Badacsonyi Zoltán (szerk.) Betű és lélek "Istenben bízunk”. Budapest: Petrecz Sándor Alapítvány, 218-237. o.
  9. Bozsóky Pál Gergő–Lukács László (2005): Az elnyomatásból a szabadságba. Budapest: Vigília Kiadó.
  10. Ferguson, Niall (2019): A tér és a torony – Hálózatok, hierarchiák és harc a globális hatalomért. Budapest: Scolar Kiadó.
  11. Gergely Jenő (2007): Prohászka Ottokár kereszténydemokráciája. In: Az élő hagyomány. Barankovics István és a Magyarországi kereszténydemokrácia öröksége. Budapest: Barankovics István Alapítvány–Gondolat, 42–53. o.
  12. Suttner, Ernst Christoph (1994): A katolikus egyház a Szovjetunióban. Budapest: Bencés Kiadó.
  13. Szolnoky Erzsébet (2007): Giesswein Sándor társadalomszemlélete. In: Az élő hagyomány. Barankovics István és a Magyarországi kereszténydemokrácia öröksége. Budapest: Barankovics István Alapítvány–Gondolat, 54–64. o.
  14. Zombori István (szerk.) (2001): Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolata (1920–2000). Budapest: Szent István Társulat.