Területi különbségek vizsgálata Indiában, különös tekintettel a vallási összetételre

Absztrakt

Az Indiáról közölt tudományos írások döntő többsége a tagállamok és szövetségi területek szintjén vizsgálja az ország területi különbségeit, mely sokszor nem ad megfelelő eredményt. Mivel India tagállamainak legnagyobbjai óriási népességgel rendelkeznek – Uttar Pradesh egymaga 200 millió ember lakhelye –, a hatalmas számok átlagértékei elfedik a lényeget.
Megfelelőbbnek tűnik, a még kezelhető statisztikai állományokat produkáló, a tagállamok/tartományok és szövetségi területek adminisztratív hierarchiaszintjét követő körzetek (districts) adatait elemezni, ezzel láttatni az indiai területi különbségeket. Az indiai területi különbségek elemzését a 2001-es népszámlálás adataira alapozva végeztük el. Ezekre támaszkodni meglehetősen idejétmúltnak tűnhet, de tekintettel az ország gigantikus méreteire, az indiai statisztikai hivatalok folyamatosan tesznek közzé új adathalmazokat, melyek a 2001-es cenzus primer produktumai. Munkánkkal szándékunkban áll egy olyan adatbázist létrehozni, mely összevethető a következő, 2011-es, népszámlálás mutatóival is, így világosan láttathatjuk majd a változások irányait, illetve okait.
Célunk volt továbbá feltárni egy új, a legutóbbi indiai népszámlálás adataira épülő elemzési módszert. Jelen munkánk eredményeként az ország körzeteit relatív fejlettségüket tükröző sorba rendeztük a SENTIENT Index segítségével. A módszer kiindulási alapját a TÓTH J. által alkotott tetraéder-modell nyújtotta. E szerint: a települést egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi és műszaki struktúrák rendszereként értelmezzük. Ez a felfogás az egyes struktúrák harmonikus fejlettségét feltételező optimális esetben leginkább egy tetraéderrel tehető szemléletessé, amelynek alapja a földrajzi környezet, három másik lapja pedig a gazdasági, a társadalmi és a műszaki (infrastrukturális) szféra. Az élek mentén, az egyes szférák között a struktúrák fejlettségétől függő erősségű kölcsönhatás van; a település e szférák (és kölcsönhatásaik) együttes rendszere, amely szféránként és egységes organizmusként szoros kölcsönhatásban van a természeti környezettel. E rendszerek bonyolultsági szintje szerint különíthetők el (az adott terület egész településállománya sajátosságainak és az egyes elemek viszonylagos különbségeinek figyelembevételével) a különböző településtípusok (TÓTH J. 1981).
Meggyőződésünk szerint a tetraéder-modell nem kizárólag a településtípusok meghatározására alkalmas, hanem mint elméleti-gyakorlati bázis, nagyobb területi egységek fejlettségének mérésére is kiválóan használható. Az egyes szférák kvalitatív jegyeinek meghatározására statisztikai adatokat használtunk, a legutóbbi indiai népszámlálás eredményeit alapul véve. Engedve a Nyugaton oly’ divatos, a kutatási módszerre, illetve az eredményekre egyszerűen utaló, de mégis értelmes mozaikszavak dömpingjének, mi is megalkottuk a metodikára és a vizsgálati terület változásainak követésére mutató mozaikszavunkat:
SENTIENT Index = Society, Economy, iNfrasTructure, physIcal environmENT
Az angol „sentient” szó jelentése: érző, érzékeny. Az általunk szerkesztett, tetraéder-modellen alapuló komplex fejlettségi mutató, a földrajzi környezetben végbemenő változásokra érzékenyen „reagál”, az egyes szférákban bekövetkező események hatására módosul, így a területi komparatív vizsgálatok szemléletes eredményeket produkáló eszköze lehet.
A körzetek relatív fejlettségi sorrendjének számítását követően, több matematikai-statisztikai módszerrel, számos összefüggésre hívtuk fel a figyelmet. Jóval pontosabb képet rajzolhattunk így a tagállamok közötti területi különbségek egyszerű vizsgálatánál. Munkánkkal mindemellett kimutattuk, hogy India azon körzetei, ahol vallási szempontból (is) heterogén a népesség, fejlettebbek.