Évf. 14 szám 2 (2023)
Tanulmányok

A kollektív áldozati tudat narratív markereinek pszichológiai tartalomelemzése a magyar nemzeti narratívákban, emigráns és nem emigráns csoportok körében

Megjelent 2023-12-25

Kulcsszavak

  • narratív pszichológia,
  • kollektív áldozati tudat,
  • emigráció,
  • ágencia

Absztrakt

Jelen kutatás célja az áldozattá válás narratív markereinek azonosítása az Egyesült Királyságban élő emigráns magyarok és a Magyarországon élő magyarok elbeszéléseiben. 121 interjút gyűjtöttünk össze és elemeztünk automatikus tartalomelemző szoftverrel (NarrCat). Mintánkban 54  Magyarországon élő és 67 emigráns magyar vizsgálati személy vett részt (átlagéletkor: 45,65 év, 71,5% nő). Kutatásunk bebizonyította, hogy az áldozattá válás narratív markerei (alacsony ágencia és pszichológiai perspektíva-felvétel, és több negatív értékelés) közötti különbségek kimutathatóak a két csoport között, melyek az egyéni életúttal és a nemzeti történelemmel kapcsolatos narratívákban azonosíthatók. A MANOVA-elemzés kimutatta, hogy a Magyarországon élők narratíváiban több, kollektív áldozati tudathoz kapcsolódó narratív marker található, míg a kivándorolt magyarok narratíváiban több ágencia figyelhető meg. A narratív elemzés eredményét alátámasztotta, hogy a két csoport között a múltbeli viktimizáció észlelt fontosságában is különbség van. Következtetésünk arra utal, hogy különbségek figyelhetők meg a narratívák felépítésében és következésképpen az emigráns és nem emigráns csoportok észlelt kollektív áldozati tudatának értelmezésében.

Hivatkozások

  1. Adwan, S. (2001): Schoolbooks in the Making: From Conflict to Peace; A Critical Analysis of the New Palestinian Textbooks for Grades One and Six. Palestine-Israel Journal of Politics, Economics, and Culture, 8(2), 57.
  2. Aron, A., Aron, E. N., Tudor, M., & Nelson, G. (1991): Close relationships as including other in the self. Journal of personality and social psychology, 60(2), pp. 241-253. http://dx.doi.org/10.1037/0022-3514.60.2.241
  3. Bar-Tal, D., Chernyak-Hai, L., Schori, N., & Gundar, A. (2009): A sense of self-perceived collective victimhood in intractable conflicts. International Review of the Red Cross, 91(874), pp. 229-258. http://dx.doi.org/10.1017/S1816383109990221
  4. Batson, C. D. (1994): Why act for the public good? Four answers. Personality and Social Psychology Bulletin, 20(5), pp. 603-610. http://dx.doi.org/10.1177/0146167294205016
  5. Bilewitz, M., Winiewski, M., Kofta, M., & Wójcik, A. (2013): Harmful Ideas, The Structure and Consequences of Anti‐Semitic Beliefs in Poland. Political Psychology, 34(6), pp. 821-839. http://dx.doi.org/10.1111/pops.12024
  6. Brown, R. (2000): Social identity theory: Past achievements, current problems and future challenges. European journal of social psychology, 30(6), pp. 745-778. http://dx.doi.org/10.1002/1099-0992(200011/12)30:6%3C745::AID-EJSP24%3E3.0.CO;2-O
  7. Csertő I., & László J. (2011): A Csoportközi értékelés mint a csoporttrauma érzelmi feldolgozásának indikátora a nemzeti történelem elbeszéléseiben. In. Tanács A., Vincze V. (szerk.). VIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia: MSZNY 2011, pp. 212-222.
  8. Ehmann B., Csertő I., Ferenczhalmy R., Fülöp É., Hargitai R., Kővágó P., ... & László J. (2014): Narratív kategoriális tartalomelemzés: a NARRCAT.
  9. Frieze, I. H., & Li, M. Y. (2010): Mobility and personality. In: S. C. Carr (Ed.), The psychology of global mobility, Springer Science + Business Media. pp. 87–103. https://doi.org/10.1007/978-1-4419-6208-9_5
  10. Ferenczhalmy R., Szalai K., & László J. (2011): Az ágencia szerepe történelmi szövegekben a nemzeti identitás szempontjából. Pszichológia, 31(1), pp. 35-46. http://dx.doi.org/10.1556/Pszicho.31.2011.1.4
  11. Fülöp, É., & László, J. (2006): Az elbeszélések érzelmi aspektusának vizsgálata tartalomelemző program segítségével. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia, Szeged, pp. 296-304
  12. Goodman, Y. C., & Mizrachi, N. (2008): “The Holocaust does not belong to European Jews alone”: The differential use of memory techniques in Israeli high schools. American Ethnologist, 35(1), pp. 95-114. http://dx.doi.org/10.1111/j.1548-1425.2008.00008.x
  13. Halloran, M. J., & Kashima, E. S. (2004): Social identity and worldview validation: The effects of ingroup identity primes and mortality salience on value endorsement. Personality and Social Psychology Bulletin, 30(7), pp. 915-925. http://dx.doi.org/10.1177/0146167204264080
  14. Hammack, P. L. (2011): Narrative and the politics of meaning. Narrative Inquiry, 21(2), pp. 311-318. http://dx.doi.org/10.1075/ni.21.2.09ham
  15. Jokela, M. (2014): Personality and the realization of migration desires. In: P. J. Rentfrow (Ed.), Geographical psychology: Exploring the interaction of environment and behavior. American Psychological Association. pp. 71–87. https://doi.org/10.1037/14272-005
  16. Khalili, L. (2008): Commemorating battles and massacres in the Palestinian refugee camps of Lebanon. American Behavioral Scientist, 51(11), pp. 1562-1574. http://dx.doi.org/10.1177/0002764208316357
  17. László J. (2003): History, identity and narratives. In: Theories and controversies in societal psychology, Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, pp. 180-192.
  18. László J. (2005): A történetek tudománya - Bevezetés a narratív pszichológiába. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
  19. László J. (2008): Narratív pszichológia. Pszichológia, 28(4), pp. 301-317. http://dx.doi.org/10.1556/Pszicho.28.2008.4.1
  20. László J. (2012): Történelem történetek. Bevezetés a narratív szociálpszichológiába. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  21. László J., Csertő I., Fülöp É., Ferenczhalmy R., Hargitai R., Lendvai P., ... & Ehmann B. (2013): Narrative language as an expression of individual and group identity: The narrative categorical content analysis. Sage Open, 3(2), doi:2158244013492084. http://dx.doi.org/10.1177/2158244013492084
  22. László J., Forgas J. P., & Vincze O. (2013): The Role of Narrative Perspective in the Elaboration of Individual and Historical Traumas. In: Social Cognition and Communication. New York: Psychology Press, pp. 243-258
  23. László J., Fülöp É. (2011): Nemzeti identitás és kollektív áldozati szerep. Pszichológia, 31 (3), pp. 295-315. http://dx.doi.org/10.1556/Pszicho.31.2011.3.6
  24. MacDonald, D. B. (2003): Daring to compare: the debate about a Maori “holocaust” in New Zealand”. Journal of Genocide Research, 5(3), pp. 383-403. http://dx.doi.org/10.1080/1462352032000154624
  25. Mészáros N. Z., Vámos E., & Szabó Z. P. (2017): Sérülékeny identitás a kollektív áldozati tudat pszichológiai hatásai. Magyar Pszichológiai Szemle, 72(3), pp. 345-379. http://dx.doi.org/10.1556/0016.2017.003
  26. Olick, J. K., & Robbins, J. (1998): Social memory studies: From “collective memory” to the historical sociology of mnemonic practices. Annual Review of sociology, 24(1), pp. 105-140. http://dx.doi.org/10.1146/annurev.soc.24.1.105
  27. Pólya T. (2004): A narratív perspektíva hatása az elbeszélő személy észlelésére. Magyar Pszichológiai Szemle, 59(3), pp. 377-395. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.59.2004.3.6
  28. Pólya T. (2007): Identitás az elbeszélésben. Budapest: Új Mandátum Kiadó
  29. Population of the UK by country of birth and nationality: 2017. https://www.ons.gov.uk/peoplepopulationandcommunity/populationandmigration/internationalmigration/bulletins/ukpopulationbycountryofbirthandnationality/2017 Downloaded: 02-04-2022
  30. Staub, E., & Vollhardt, J. (2008): Altruism born of suffering: The roots of caring and helping after victimization and other trauma. American Journal of Orthopsychiatry, 78(3), pp. 267-280. http://dx.doi.org/10.1037/a0014223
  31. Tóth J., Vincze O., & László J. (2006): Történelmi elbeszélés és nemzeti identitás. Az Osztrák–Magyar Monarchia reprezentációja osztrák és magyar történelemkönyvekben. Educatio, 15(1), pp. 174-182.
  32. Vincze O., Tóth J., & László J. (2007): Representations of the Austro-Hungarian monarchy in the history books of the two nations. Empirical Text and Culture Research, 3, pp. 62-71.
  33. Vollhardt, J. R. (2012): Collective victimization. In: Oxford Handbook of Intergroup Conflict, Oxford: Oxford University Press, pp.136-157.