Állampolgársági Dinamika a Szovjet Határvidéken: Esettanulmány Nakhijevan Örményeiről

Absztrakt

A tanulmány azt vizsgálja, a Szovjetunió peremterületein élő etnikai csoportok hogyan élték meg a szociális jogaikat. A szovjet korszak során a hatóságok nemzetépítési politikát folytattak, amely gyakran magában foglalta a határok kijelölését az etnikai vagy történelmi határok figyelembevétele nélkül. Következésképpen ez a megközelítés időnként többnemzetiségű régiók kialakulásához vezetett, amelyre Nakhijevan jó példa. A tanulmány jelentős mértékben hozzájárul a dél-kaukázusi régió tudományos megértéséhez, betekintést nyújtva a történelmi politikák, az etnikai dinamika és a kortárs kihívások bonyolult kölcsönhatásába az állampolgárság szociális jogai terén. A tanulmány, mivel archív anyagok csak korlátozottan állnak rendelkezésre, szóbeli történeti tanúvallomásokra (oral history) támaszkodik, illetve a szovjet Nakhijevanban, szovjet Azerbajdzsán igazgatása alatt élő örmények esetére összpontosít. Annak alátámasztására, hogy az örmények történelmi kapcsolatban állnak Nakhijevannal, a tanulmány bevezeti a „történelmi állampolgárság” fogalmát. Azzal érvel, hogy a nakhijeváni örmények az állam teljes jogú állampolgárainak tekintették magukat, mivel a Szovjetunióban a szociális jogokat a társadalomba való beilleszkedés alapvető elemeiként határozták meg. Ezenkívül azt is állítja, hogy az örmények és azerbajdzsánok egy állam alatti együttélését elősegítette a „szovjet állampolgár” fogalma, és bizonyos kihívások ellenére az örmények beleegyeztek abba, hogy az azerbajdzsáni hatóságok fennhatósága alatt éljenek, keresve a lehetőséget, hogy a saját országukban, a történelmi szülőföldjükön élhessenek.