Évf. 2 szám 1 (2024)
Tanulmányok

A Horthy-rendszer II. világháborús kormányai a jogalkotás és a szociális kérdések tükrében: A jogi kultúra anomáliái (1941–1944)

PDF
  • Tóth Tibor,
  • Cser-Kiss Róza
DOI: https://doi.org/10.69705/FHS.2024.2.1.6

Megjelent 2024-12-23

Kulcsszavak

  • Horthy

Copyright (c) 2025 Tibor Tóth

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Absztrakt

A tanulmány a Horthy-rendszer II. világháborús kormányainak jogalkotási tevékenységét és a szociális kérdések kezelését vizsgálja 1941 és 1944 között. A kor politikai személyiségeinek, mint Teleki Pál és Bárdossy László, szerepét elemezve rávilágít a jogalkotás háttérbe szorulására és a társadalmi feszültségek fokozódására, illetve a Horthy-rendszer összetett politikai és jogi környezetét elemezve hangsúlyozza a szociális igazságtalanságok, a háborús helyzet és a társadalmi feszültségek közötti kapcsolatokat, valamint a jog alkotóelemeinek torzulásait az adott időszakban.

PDF

Hivatkozások

  1. Botlik J. (1994). A Bácska, a Drávaszög, a Muramellék (Muravidék) és a Muraköz újraegyesülése Magyarországgal – 1941. április–július. In Botlik J., Csorba B., & Dudás, K. (szerk.), Eltévedt mezsgyekövek. Adalékok a délvidéki magyarság történetéhez 1918–1993 (pp. 68–80). Új Mandátum Könyvkiadó.
  2. Csősz L. (2005): Földreform és fajvédelem: A negyedik zsidótörvény végrehajtása. In Molnár J. (szerk.), A Holokauszt Magyarországon európai perspektívában (pp. 176–191). Balassi Kiadó.
  3. Faragó E., vitéz (szerk.) (1943). Szociális Magyarország: A magyar szociálpolitika törvény- és adattára. [k.n.].
  4. Horváth B. (1942). A közvélemény vizsgálata. (Acta Juridico-Politica 8). Nagy nyomda.
  5. Kocsis Zs. L. (é.n.). A magyar államfő jogállása, hatásköre és helyettesítése 1000-1944 között (köztörténeti és közjogi szempontból). Szerzői kiadás.
  6. Szarka L., Sallai G., & Fedinec Cs. (szerk.) (2017). Az első bécsi döntés okmánytára. Diplomáciai iratok 1938. augusztus – 1939. június. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet.
  7. Szászy I. (1928). Az államok közötti utódlás elmélete. Grill Károly Könyvkiadóvállalata.
  8. Szávai F. (2004). Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.
  9. Szőlősi N. (2017). Kárpátalja társadalma és gazdasága 1938–1944-ben – az első bécsi döntéssel visszacsatolt területekkel való összehasonlításban [PhD-disszertáció]. Eötvös Loránd Tudományegyetem.
  10. Tilkovszky L. (1964). Az első bécsi döntés gazdasági és szociális következményei a Magyarországhoz átcsatolt területen. Történelmi Szemle, 7(1), 87–111.
  11. Tóth-Bartos A. (2012). Birtokpolitika Észak-Erdélyben, 1940–1944. Korall, 13(47), 101–125.
  12. Varga J. (1992). Bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós? II. Adalékok Magyarország és a Duna-medence kortörténetéhez, 1939–1949. Szerzői magánkiadás.