Évf. 2 szám 1 (2024)
Tanulmányok

Kilikia és a birodalmi rivalizálás: Percepció, gyarmati politika és menekült tapasztalatok a Közel-Keleten

PDF (English)
  • Saribekyan, Kima
DOI: https://doi.org/10.69705./FHS.2024.2.1.2

Megjelent 2024-12-23

Kulcsszavak

  • Kilikia

Copyright (c) 2025 Kima Saribekyan

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Absztrakt

A tanulmány célja, hogy megértsük Kilikia történelmi jelentőségét a közel-keleti birodalmi dinamika összefüggésében. Kilikiát a határok változékonysága és a vitatott szuverenitás jellemzi, illetve egyedülálló perspektívát nyújt a birodalmi hatalmak, a helyi lakosság és a konfliktusok tartós hatásainak vizsgálatához. A kutatás a tudományos források sokrétűségére támaszkodik, hogy feltárja, hogyan látták Kilikiát a birodalmi rivalizálások közepette, a versengő narratívákra, geopolitikai ambíciókra és humanitárius beavatkozásokra összpontosítva. A tanulmány hangsúlyozza a népirtás hatását Felső-Mezopotámiában és a francia gyarmati közigazgatás és hírszerzés összetettségét Szíriában. Az inter-diszciplináris megközelítésnek köszönhetően ez a kutatás rávilágít Kilikia sokrétű megítélésére és tartós jelentőségére a kortárs Közel-Kelet megértésében. Új betekintést nyújt azokba a történelmi eseményekbe és politikákba, amelyek befolyásolták a régió mai dinamikáját, kiemelve Kilikia kritikus szerepét a közel-keleti történelem szövevényében.

PDF (English)

Hivatkozások

  1. Astourian, S. H. (2011). The Silence of the Land: Agrarian Relations, Ethnicity, and Power. In R. G. Suny, F. M. Göçek, & N. M. Naimark (Eds.), A Question of Genocide: Armenians and Turks at the End of the Ottoman Empire (pp. 55–82). Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:osobl/9780195393743.003.0004
  2. Burke, E., III (1973). A Comparative View of French Native Policy in Morocco and Syria, 1912–1925. Middle Eastern Studies, 9(2), 175–186. https://doi.org/10.1080/00263207308700238
  3. https://www.jstor.org/stable/4282469
  4. Gratien, C. (2016). The Sick Mandate of Europe: Local and Global Humanitarianism in French Cilicia, 1918–1922. Journal of the Ottoman and Turkish Studies Association, 3(1), 165–190. https://doi.org/10.2979/jottturstuass.3.1.10
  5. https://www.jstor.org/stable/10.2979/jottturstuass.3.1.10
  6. Güçlü, Y. (2001). The Struggle for Mastery in Cilicia: Turkey, France, and the Ankara Agreement of 1921. The International History Review, 23(3), 580–603. https://doi.org/10.1080/07075332.2001.9640941
  7. https://www.jstor.org/stable/40108751
  8. Kaplan, S. (2004). Territorializing Armenians: Geo-texts, and Political Imaginaries in French-occupied Cilicia, 1919–1922. History and Anthropology, 15(4), 399–423. https://doi.org/10.1080/0275720042000285169
  9. Khoury, P. S. (2009). Urban Notables and Arab Nationalism: The Politics of Damascus 1860–1920. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511563522
  10. Kévorkian, R. H. (1999). Revue d’Histoire Armenienne Contemporaine. Tome III: La Cilicie (1909-1921) des massacres d’Adana au mandat français. https://www.imprescriptible.fr/rhac/tome3/#p1
  11. Lust-Okar, E. M. (1996). Failure of Collaboration: Armenian Refugees in Syria. Middle Eastern Studies, 32(1), 53–68. https://doi.org/10.1080/00263209608701091
  12. https://www.jstor.org/stable/4283775
  13. Perthes, V. (1991). A Look at Syria’s Upper Class: The Bourgeoisie and the Ba’th. Middle East Report, (170), 31–37. https://doi.org/10.2307/3013248
  14. Ternon, Y. (s.a.). Revue d’Histoire Armenienne Contemporaine. Tome IV: Mardin 1915. https://www.imprescriptible.fr/rhac/tome4/
  15. Ternon, Y. (1981). Rapport d’Histoire sur les atrocités commises contre les Arméniens. Imprescriptible. https://www.imprescriptible.fr/rhac/tome4/l1-ch1#a
  16. Travis, H. (2019). The Long Genocide in Upper Mesopotamia. Genocide Studies International, 13(1), 92–131. https://doi.org/10.3138/gsi.13.1.06
  17. https://www.jstor.org/stable/10.2307/26986112
  18. Yavuz, N. (2012). The Features and Activities of Fırka-ı Islahiye (The Division of Renovation). Gazi Akademik Bakış, 6(10), 113–128.