A kiterjesztett énkép valósága, avagy a filterhasználat és a képszerkesztés személyiség-lélektani vonatkozásai

Absztrakt

Elméleti háttér: A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a saját kiterjesztett énképüket különböző filterekkel és képszerkesztő alkalmazásokkal alkothassák meg, ám ez felboríthatja az egészséges szelf működését. Korábbi kutatásokban azt találták, hogy a filterhasználat és a képszerkesztés befolyásolhatja az egyén önbizalmát és testképét. A Snapchat-diszmorfia fogalma is egyre gyakoribb, amely szerint a filterhasználat és képszerkesztés pozitív attitűdöket alakíthat ki a plasztikai beavatkozások iránt, ami a testdiszmorfia jele is lehet. Jelen kutatás a filterhasználat és a képszerkesztés, illetve a testkép, a szociális szorongás, a vonzósággal kapcsolatos attitűdök és az önbizalom közötti összefüggéseket térképezi fel.

Eredmények: A kutatásban 18–72 év közötti személyek vettek részt (M = 31,35 év; SD = 13,38), összesen 194 fő (77,7% nő, 22,3% férfi). A statisztikai próbákat követően megállapítható, hogy a filterhasználati és képszerkesztési viselkedés együttjár a magasabb szociális szorongással (β = 0,347; t(193) = 4,629; p < ,001), a negatívabb önképpel (β = 0,256; t(193) = 3,342; p = ,001) és a soványság idealizálásával (β = 0,151; t(193) = 2,389; p = 0,018). Az önbizalom terén viszont ellentétes eredmények születtek, mivel a magasabb önbizalom bizonyult prediktornak (β = 0,058; t(193) = 0,855; p = 0,041). Napjaink digitalizált világában érdemes lehet a témakör alaposabb feltárása, mivel a viselkedés által okozott mentális feszültség hatással van az életminőségre és a pszichológiai jóllétre is.