New Series Vol. 1 No. 1 (2023)
Horizon

Philosophical propedeutics in teacher training

PDF (Magyar)
József Kormos
PPKE BTK VJTK Tanárképző Tanszék, habil. egyetemi docens
DOI: https://doi.org/10.61178/MT.2023.I.1.1

Published 20-09-2023

Keywords

  • teacher training,
  • teacher education paradigms,
  • philosophical nature,
  • anthropology,
  • ethics,
  • social philosophy,
  • preparatory course,
  • social expectations
    • ...More
    Less

Abstract

Several new aspects of teacher education have emerged in recent decades. The increasing role of psychology, the discipline-oriented, the method-oriented, the research-oriented, the practice-oriented training have all added important elements to enhance teacher competence. Today, teachers are faced with many difficulties that may require the presence of different training elements, e. g. underprivileged studens, studens with special needs, learning difficulties cultural and lifestyle differences, minorities, relations/cooperation with parents, educational policy issues, ethical and social expectations, etc.

Therefore, it may be necessary to introduce a philosophical training element with an anthropological, ethical, social-philosophical emphasis. On the one hand, the course could be introduced at the beginning of the training as a foundation course, and on the other hand, in addition to theoretical knowledge, the analysis of relevant texts, statistics, research, case studies and reports should be a priority. The paper reviews the various paradigms and argues for the need for a philosophical approach to propedautics.

PDF (Magyar)

References

  1. Csapó Benő (2015). A kutatásalapú tanárképzés: nemzetközi tendenciák és magyarországi lehetőségek. Iskolakultúra 2015(11), 3–16. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21721/21511
  2. Darling – Hammond (2006). Constructing 21 st Century Teacher Education. Journal of Teacher Education 2006(10), 1–15.
  3. Iker J. (2016). Gondolatok a pedagógusképzésről. Új Pedagógiai Szemle 2016(1–2), 27–31. https://epa.oszk.hu/00000/00035/00174/pdf/EPA00035_upsz_2016_01-02.pdf
  4. Kormos J. (2019a). Filozófiáról bölcsészeknek és tanároknak. PPKE BTK.
  5. Kormos J. (2019b). A pedagógia és a filozófia kapcsolódási pontjairól. Kaposi József & Szőke-Milinte Enikő (szerk.) (2019). Pedagógiai változások – a változás pedagógiája. PPKE BTK, 267–274. https://btk.ppke.hu/uploads/articles/1734918/file/Pedag%C3%B3giai%20v%C3%A1ltoz%C3%A1sok%20B1%2BB4%2Bbel%C3%ADv%20screen.pdf
  6. N. Kollár K. & Szabó É. (szerk.). (2017). Pedagógusok pszichológiai kézikönyve I. Osiris. https://dtk.tankonyvtar.hu/handle/123456789/2913
  7. OECD (2019). A Flying Start: Improving Initial Teacher Preparation Systems. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/cf74e549-en
  8. Pelesz N. (2021). Repülőrajt – A pedagógusképző rendszerek fejlesztése. Pedagógusképzés 2021(3), 111–113. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2021.3.07
  9. Polákovits N. (2018). A tanítási gyakorlatok szerepe a tanárképzésben. In Szőke-Milinte E. (szerk.). (2018). Pedagógiai küldetés – a küldetés pedagógiája. PPKE BTK, 131–146. https://btk.ppke.hu/uploads/articles/1734918/file/Pedag%C3%B3giai%20k%C3%BCldet%C3%A9s.pdf
  10. Pukánszky B. (2014). A magyar iskolatörténet és tanárképzés paradigmái. Selye János Egyetem Tanárképző Kar, Komárom. http://www.pukanszky.hu/eloadasok/Tarhos/Pukanszky_MC%2015_VNUTRO_TLAC.pdf
  11. Rapos Nóra - Kopp Erika (2016). Szükséges/lehetséges-e a pedagógusképzés újabb átalakítása? Kézirat. Szakmai anyagok a Tanárképzők Szövetségének 2016. január 23-i üléséhez. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2016.1-4.05
  12. Rapos Nóra – Szivák Judit (2015). Az osztatlan tanárképzés KKK-elemzésére épülő alapelveinek, képzési struktúrájának és tartalmának meghatározása In Rapos Nóra – Kopp Erika (szerk.) (2015) A tanárképzés megújítása. ELTE Eötvös Kiadó, 11–32.
  13. Sárkány P. (2020). A nevelésfilozófia új kézikönyve. Új Pedagógiai Szemle 2020 (1–2), 155–156. https://upszonline.hu/index.php?article=700102015
  14. Smeyers, P. (2018). International Handbook of Philosophy of Education. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-319-72761-5
  15. Szabó R. & Tóth K. (2021). „Tudós tanár – tanár tudós” egy védés margójára. Magyar Tudomány, 2021(3), 413–419. https://doi.org/10.1556/2065.182.2021.3.12
  16. Thomson, S., Cornelius, S., Kopp, E., & Jaap v. L. (2021). Határátlépések a tanárképzésben. Pedagógusképzés, 2021(1), 76–98. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2021.1.04
  17. Weiß, G. & Zirfas, J. (2020). Handbuch Bildungs- und Erziehungsphilosophie. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-658-19004-0