Évf. 1 szám 2 (2023)
Tanulmányok

Mobil és okos, morálfilozófiai ismeretlenek a(z) (okos)telefon-használatban: Pedagógiai kísérlet a problémás okostelefon-használat megelőzésére 8.-os és 11.-es diákok körében

Mátó Áron
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Folia Humanistica et Socialia 1(2) 2023

Megjelent 2023-12-31 — Frissítve ekkor: 2024-06-11

Absztrakt

Jelen tanulmány elméleti állítása, hogy az okostelefon két magától értetődő tulajdonsága (mobilitása és technológiai lehetőségei) miatt etikai problémává válik. Az okostelefon négy etikai problémahalmaza az idő, az én, a közösség és a társadalom összefüggésében tárul fel. A pedagógiai kísérlet célja empirikus módon összemérni a problémás használat legfontosabb védőfaktorait (önkontroll és reziliencia) a vizsgálathoz elkészített, morális jellegű konstruktummal, a morális beállítódással, valamint a problémás használat prevenciója. A kísérlet 2022 szeptemberétől 2023 áprilisáig tartott, két korosztályban, kontrollcsoportokkal, heti egy etikaóra keretein belül. Az órákon különböző etikai témák az okostelefon összefüggésében jelentek meg, különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel feldolgozva. A kísérlet eredményei ellentmondásosak, a 8.-osoknál a kontrollcsoport esetén nagyobb a változások mértéke, jóllehet visszafejlődés is tapasztalható (a kísérleti csoportban nem), a 11.-es csoportnál a kísérleti csoportban nagyobb változás, és nagyobb fokú fejlődés tapasztalható. A korrelációanalízis eredményei alapján a feltételezésekkel szemben a reziliencia szorosabb kapcsolatban van a morális beállítódással, mint az önkontroll, de a legszorosabb viszony a problémás okostelefon-használat és a morális beállítódás között van. Az eredmények újabb kérdéseket vetnek fel, valamint az adatok korlátozott mennyisége, valamint a módszertani nehézségek miatt további kutatások szükségesek az okostelefon morális jellegű feltárásához.

Hivatkozások

  1. Aquino, K. & Reed, A. (2002): The self-importance moral identity. Journal of personality and social psychology. 83. 1423-40. https://doi.org/10.1037/0022-3514.83.6.1423
  2. Auger, G. A. & Gee, C. (2016): Developing moral maturity: An evaluation of the media ethics course using the DIT-2. Journalism & Mass Communication Educator. 71(2), 146–162. https://doi.org/10.1177/1077695815584460
  3. Baumeister, R. F., & Vohs, K. D. (2004). Self-regulation. Character strengths and virtues: A handbook and classification, 499-516.
  4. Berger, S., Wyss, A. és Knoch, D. (2018): Low self-control capacity is associated with immediate responses to smartphone signals [Absztrakt]. Computers in Human Behavior, 86. 45–51. https://doi.org/10.1016/j.chb.2018.04.031
  5. Campbell-Sills, L. & Stein, M. B. (2007): Psychometric analysis and refinement of the Connor-Davidson Resilience Scale (CD-RISC): Validation of a 10-item measure of resilience. Journal of Traumatic Stress. 20(6), 1019–1028. https://doi.org/10.1002/jts.20271
  6. Castells, M. (2005): Az információ kora. Gazdaság, társadalom, kultúra. 1. kötet. A hálózati társadalom kialakulása. Gondolat.
  7. Clark, A. J. & Chalmers, D. (1998): The Extended Mind. Analysis. 58(1), 7–19.
  8. Csibi, S., Griffiths, M.D., Demetrovics, Z. et al. (2021): Analysis of Problematic Smartphone Use Across Different Age Groups within the ‘Components Model of Addiction. International Journal of Mental Health and Addiction,19(3), 616–631. https://doi.org/10.1007/s11469-019-00095-0
  9. Csillag, S. (2012): Az emberi erőforrás menedzsment mint morális útvesztő. Etikai kérdések az emberi erőforrás menedzsment tevékenységben. [PhD-értekezés]. Budapesti Corvinus Egyetem. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/661/
  10. Datareportal. (2023). DIGITAL 2023: Global Overview Report. https://datareportal.com/reports/digital-2023-global-overview-report
  11. Demetrovics, Zs. (2013): Viselkedési addikciók: spektrumszemléletű kutatások. Akadémiai doktori értekezés. http://real-d.mtak.hu/656/7/dc_372_12_doktori_mu.pdf
  12. Ding, Y. & Wan, X. & Lu, G. & Huang, H. & Liang, Y. & Yu, J. & Chen, C. (2022): The associations between smartphone addiction and self-esteem, self-control, and social support among Chinese adolescents: A meta-analysis. Frontiers in Psychology. 13. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.1029323
  13. Donald, M. (2001): Az emberi gondolkodás eredete (Osiris Tankönyvek). Osiris.
  14. Feith, H. J., Melicher, D., Máthé, G., Gradvohl, E, Füzi, R., Darvay, S. et al. (2016): Tapasztalatok és motiváltság: magyar középiskolások véleménye az egészségvédő programokról [Absztrakt]. Orvosi Hetilap. 157(2), 65–69. https://doi.org/10.1556/650.2015.30338
  15. Goranson, A., O’Fallon, C. & Gray, K. (2022): The moral identity picture scale (MIPS): Measuring the full scope of moral identity. Self and Identity. 21( 6–9), 609–643. https://doi.org/10.1080/15298868.2021.1990118
  16. Heidegger, M. (2001): A fenomenológia alapproblémái. Osiris. 282–332.
  17. Heidegger, M. (2004): A metafizika alapfogalmai. Világ, végesség, magány. Osiris. 116–225.
  18. Jang, M. H. & Ji, E. S. (2012): Gender differences in associations between parental problem drinking and early adolescents’ Internet addiction. Journal for Specialists in Pediatric Nursing. 17(4)., 288–300. https://doi.org/10.1111/j.1744-6155.2012.00344.x
  19. Járai, R., Vajda, D., Hargitai, R., Nagy, L., Csókási, K. & Kiss, E. Cs. (2015): A Connor-Davidson Reziliencia Kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott Pszichológia. 15. 1. sz., 129–136. https://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2015.1.129
  20. Jordan J., Leliveld MC. & Tenbrunsel, AE. (2015): The Moral Self-Image Scale: Measuring and Understanding the Malleability of the Moral Self. Frontiers in Psychology. 6.: 1878. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2015.01878
  21. Kierkegaard, S. (1978): Vagy-vagy. Gondolat.
  22. Kim, H-J., Min, J-Y., Min, K-B., Lee, T-J. & Yoo, S. (2018): Relationship among family environment, self-control, friendship quality, and adolescents smartphone addiction in South Korea: Findings from nationwide data [Absztrakt]. PLoS ONE. 13. 2. sz. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0190896
  23. Kiss, H., Pikó, B. & Fitzpatrick, K. M. (2020): The digital divide: Risk and protective factors and the differences in problematic use of digital devices among Hungarian youth. Children and Youth Services Review. 108.: 104612. https://doi.org/10.1016/j.childyouth.2019.104612
  24. Kiss, H. (2021): A problémás internet-, okostelefon- és közösségi média-használat jellegzetességei, protektív és rizikótényezői a fiatalok körében. PhD-értekezés. https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/10810/
  25. Kraut, R., Kiesler, S., Boneva, B., Cummings, J., Helgeson, V. & Crawford, A. (2002): Internet paradox revisited. Journal of Social Issues. 58. 49–74. https://doi.org/10.1111/1540-4560.00248
  26. Kwon, M., Dai-Jin, K., Hyun, C., & Soo, Y. (2013): The Smartphone Addiction Scale: Development and Validation of a Short Version for Adolescents. PlosOne. 8(12). https://doi.org/10.1371/journal.pone.0083558
  27. Lind, G. (1998): An Introduction to the Moral Judment Test (MJT). Kiadatlan kézirat. Konstanz: University of Konstanz. http://www.moralcompetence.net/pdf/Lind-1999_MJT-Introduction-E.pdf
  28. Lind, G. (2015): Favorable learning environments for moral development – A multiple intervention study with nearly 3.000 students in a higher education context. International Journal of University Teaching and Faculty Development. 4(4)
  29. Luszczynska, A., Diehl, M., Gutiérrez-Dona, B., Kuusinen, P., & Schwarzer, R. (2004): Measuring one component of dispositional self-regulation. Attention control in goal pursuit. Personality and Individual Differences. 37. 555–566. https://doi.org/10.1016/j.paid.2003.09.026
  30. Mei, S., Yau, Y. H. C., Chai, J., Guo, J., & Potenza, M. N. (2016). Problematic internet use, well-being, self-esteem and self-control: Data from a high-school survey in China. Addictive Behaviors. 61. 74–79. https://doi.org/10.1016/j.addbeh.2016.05.009
  31. Nunes, P. P. D. B. et al. (2021): Factors related to smartphone addiction in adolescents from a region in Northeastern Brazil [Absztrakt]. Ciência & Saúde Coletiva. 26. 2749–2758. https://doi.org/10.1590/1413-81232021267.08872021
  32. Nyíri K. (2010. összeállító): Mobilvilág a kapcsolat és közösség új élményei. Magyar Telekom Nyrt.
  33. Nyíri T. (1988): Alapvető Etika. Pázmány Péter Hittudományi Akadémia Levelező Tagozat.
  34. Pikó B. (2012): Fiatalok lelki egészsége és problémaviselkedése a rizikó- és protektív elmélet, a pozitív pszichológia és a társadalomlélektan tükrében. Akadémiai doktori értekezés, Szeged. http://real-d.mtak.hu/566/7/dc_310_11_doktori_mu.pdf
  35. Pikó B. & Kiss, H. (2019): Az okostelefon- és közösségimédia-használat néhány sajátossága egy fiatalok körében végzett online felmérés alapján. Információs Társadalom. 19(1), 108–122. https://dx.doi.org/10.22503/inftars.XIX.2019.1.5
  36. Robertson, T. W., Yan, Z. & Rapoza, K. A. (2018): Is resilience a protective factor of internet addiction? Computers in Human Behavior. 78. 255–260. https://doi.org/10.1016/j.chb.2017.09.027
  37. Shi, Z., Guan, J., Chen, H. et al. (2022): Teacher-student relationships and smartphone addiction: the roles of achievement goal orientation and psychological resilience. Current Psycholgy. https://doi.org/10.1007/s12144-022-02902-9
  38. Sohn, S., Rees, P., Wildridge, B., Kalk, N. J. & Carter, B. (2019): Prevalence of problematic smartphone usage and associated mental health outcomes amongst children and young people: a systematic review, meta-analysis and GRADE of the evidence. BMC Psychiatry, 19, 356. https://doi.org/10.1186/s12888-019-2350-x
  39. Song, I., LaRose, R., Eastin, M. S. & Lin, C. A. (2004): Internet gratifications and Internet addiction: On the uses and abuses of new media. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking. 7(4), 384–394. https://doi.org/10.1089/cpb.2004.7.384
  40. van Deursen, A. J. A. M., Bolle, C. L., Hegner, S. M. & Kommers, P. A. M. (2015): Modeling habitual and addictive smartphone behavior: The role of smartphone usage types, emotional intelligence, social stress, self-regulation, age, and gender. Computers in Human Behavior. 45. 411–420. https://doi.org/10.1016/j.chb.2014.12.039
  41. Williams, O. (1997): The moral imagination. The University of Notre Dame – Notre Dame Press, Notre Dame (Indiana).
  42. Yurtsever, G. (2006): Measuring moral imagination. Social Behavior and Personality: an International Journal. 34(3), 205–220.