Évf. 1 szám 1 (2023)
Tanulmányok

Maradhat-e élet az élet?

PDF
Kedves Eszter Virág
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Folia Humanistica et Socialia 1(1) 2023
DOI: https://doi.org/10.69705/FHS.2023.1.1.6

Megjelent 2023-12-18 — Frissítve ekkor: 2024-06-11

Copyright (c) 2023 Kedves Eszter Virág

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Absztrakt

A modern technológiák megjelenésével viselkedésünk és szokásaink egyre nagyobb változáson mennek keresztül. A szakirodalom hazai és nemzetközi szinten is elmélyülten vizsgálja az internet és a digitális világ hatásait a mentális egészségre. Az esszében Ferenc Pápa egyetemünkön tartott beszédére reflektálva vizsgálok meg néhányat ezekből a tanulmányokból. Az esszében a modern technológia hatását a közösségbe tartozás igényére, az információfeldolgozás minőségére, az étkezési szokásainkra, a kommunikációs képességeinkre, illetve a terápiás foglalkozások minőségére fókuszálva vizsgálom.

PDF

Hivatkozások

  1. Alter, A. (2017). Ellenállhatatlan — Hogyan okoz függőséget a technológia? HVG könyvek.
  2. Forgács A. (2010). Médiatünetek és evészavarok. Magyar Tudomány, 171(11), 1300–1305.
  3. Forgács A. & Németh M. (2008). Evészavarok a média fogságában. In Balogh P., Dobos A., Forgács A., Nagy B. & Szűcs A. (szerk.), 60 éves a Közgáz. Új gazdasági hajtóerők és mechanizmusok a 21. században. Aula, 23–33.
  4. Johnson, C. A. (2012). The Information Diet: A Case for Conscious Consumption. O’Reilly Media.
  5. Lukács L. (2015). Az éhes lélek gyógyítása. Kulcslyuk Kiadó.
  6. Maras, D., Flament, M. F., Murray, M., Buchholz, A., Henderson, K. A., Obeid, N. & Goldfield, G. S. (2015). Screen time is associated with depression and anxiety in Canadian youth. Preventive Medicine, 73, 133–138. https://doi.org/10.1016/ j.ypmed.2015.01.029
  7. Molnár Sz. (2001). A társadalmi kapcsolatok csoportszintű tőkéjének csökkenése az információs társadalomban? Információs Társadalom, 1(1), 68–73. https://doi.org/10.22503/inftars.I.2001.1.6
  8. Pléh Cs. & Faragó B. (2016). Az új technológia és a tanulás világa a pszichológus szemével. Magyar Pszichológiai Szemle, 71(1), 3–23. https://doi.org/10.1556/0016.2016.71.1.1
  9. Przybylski, A. K. & Weinstein, N. (2013). Can you connect with me now? How the presence of mobile communication technology influences face-to-face conversation quality. Journal of Social and Personal Relationships, 30(3), 237–246. https://doi.org/10.1177/0265407512453827
  10. Riva, G. (2022). Virtual Reality in Clinical Psychology. Comprehensive Clinical Psychology, 10, 91–105. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-818697-8.00006-6
  11. Spitzer, M. (2012). Digitale Demenz: Wie wir uns und unsere Kinder um den Verstand bringen. Droemer.
  12. Szabó K., Túry F. & Czeglédi E. (2011). Eating disorders and the media — Magazine reading habits and their possible relationship to eating disorders. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(4), 353–374. https://doi.org/10.1556/Mental.12.2011.4.4
  13. Szondy M. (2019). Pozitív technológia — Hogyan segíthetik az új technológiák a teljes emberi működést? Magyar Pszichológiai Szemle, 74(3), 407–422. https://doi.org/10.1556/0016.2019.74.3.9
  14. Vitrai J. (2017). Hogyan befolyásolja a kultúra az egészséget és a jóllétet? I. rész: Az egészség kulturális beágyazottsága. Egészségfejlesztés, 58(2), 38–41. https://doi.org/10.24365/ef.v58i2.158