Vol. 1 No. 1 (2023)
Articles

Can Life Retain its “Living” Character?

PDF (Magyar)
Eszter Virág Kedves
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Folia Humanistica et Socialia 1(1) 2023
DOI: https://doi.org/10.69705/FHS.2023.1.1.6

Published 18-12-2023 — Updated on 11-06-2024

Copyright (c) 2023 Kedves Eszter Virág

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Abstract

Nowadays modern technology systems indubitably change our habits and behaviour. In both national and international level of scientific literature there is intensive discussion about the impact of the internet on our mental health. In this essay, I examine the impact of modern technology in the need to belong to a community, the quality of information processing, our eating habits, our communication skills, and our therapeutic habits.

PDF (Magyar)

References

  1. Alter, A. (2017). Ellenállhatatlan — Hogyan okoz függőséget a technológia? HVG könyvek.
  2. Forgács A. (2010). Médiatünetek és evészavarok. Magyar Tudomány, 171(11), 1300–1305.
  3. Forgács A. & Németh M. (2008). Evészavarok a média fogságában. In Balogh P., Dobos A., Forgács A., Nagy B. & Szűcs A. (szerk.), 60 éves a Közgáz. Új gazdasági hajtóerők és mechanizmusok a 21. században. Aula, 23–33.
  4. Johnson, C. A. (2012). The Information Diet: A Case for Conscious Consumption. O’Reilly Media.
  5. Lukács L. (2015). Az éhes lélek gyógyítása. Kulcslyuk Kiadó.
  6. Maras, D., Flament, M. F., Murray, M., Buchholz, A., Henderson, K. A., Obeid, N. & Goldfield, G. S. (2015). Screen time is associated with depression and anxiety in Canadian youth. Preventive Medicine, 73, 133–138. https://doi.org/10.1016/ j.ypmed.2015.01.029
  7. Molnár Sz. (2001). A társadalmi kapcsolatok csoportszintű tőkéjének csökkenése az információs társadalomban? Információs Társadalom, 1(1), 68–73. https://doi.org/10.22503/inftars.I.2001.1.6
  8. Pléh Cs. & Faragó B. (2016). Az új technológia és a tanulás világa a pszichológus szemével. Magyar Pszichológiai Szemle, 71(1), 3–23. https://doi.org/10.1556/0016.2016.71.1.1
  9. Przybylski, A. K. & Weinstein, N. (2013). Can you connect with me now? How the presence of mobile communication technology influences face-to-face conversation quality. Journal of Social and Personal Relationships, 30(3), 237–246. https://doi.org/10.1177/0265407512453827
  10. Riva, G. (2022). Virtual Reality in Clinical Psychology. Comprehensive Clinical Psychology, 10, 91–105. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-818697-8.00006-6
  11. Spitzer, M. (2012). Digitale Demenz: Wie wir uns und unsere Kinder um den Verstand bringen. Droemer.
  12. Szabó K., Túry F. & Czeglédi E. (2011). Eating disorders and the media — Magazine reading habits and their possible relationship to eating disorders. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(4), 353–374. https://doi.org/10.1556/Mental.12.2011.4.4
  13. Szondy M. (2019). Pozitív technológia — Hogyan segíthetik az új technológiák a teljes emberi működést? Magyar Pszichológiai Szemle, 74(3), 407–422. https://doi.org/10.1556/0016.2019.74.3.9
  14. Vitrai J. (2017). Hogyan befolyásolja a kultúra az egészséget és a jóllétet? I. rész: Az egészség kulturális beágyazottsága. Egészségfejlesztés, 58(2), 38–41. https://doi.org/10.24365/ef.v58i2.158