Vol. 25 No 1 (2024)
Iuvenilia

L’accueil critique de Jules Verne en Hongrie, 1945–1989

PDF HTML
Ádám László Kiss
Université de Debrecen
DOI : https://doi.org/10.59533/Verb.2024.25.1.5

Publiée 06/07/2024

Mots-clés

  • Jules Verne,
  • accueil critique,
  • socialisme,
  • Hongrie,
  • littérature pour la jeunesse,
  • couverture de presse

Comment citer

Kiss, Ádám L. (2024). L’accueil critique de Jules Verne en Hongrie, 1945–1989. Verbum – Analecta Neolatina, 25(1), 81–94. https://doi.org/10.59533/Verb.2024.25.1.5

(c) Tous droits réservés Ádám László Kiss 2024

Creative Commons License

Ce travail est disponible sous la licence Creative Commons Attribution 4.0 International .

Résumé

Les œuvres de Jules Verne étaient particulièrement populaires parmi les lecteurs hongrois dès leurs premières parutions en traduction dans les années 1860. Malgré (ou à cause de) cette popularité, la critique littéraire hongroise n’a montré aucun intérêt particulier pour ses œuvres en dehors de quelques essais sporadiques publiés dans les années 1930. Après la Seconde Guerre mondiale, à partir de la fin des années 1940, la politique culturelle communiste-socialiste a exclu les œuvres des auteurs des pays occidentaux (c’est-à-dire capitalistes) de la Hongrie, cependant les romans de Verne ont recommencé à être publiés à partir de 1952, en atteignant 2,5 millions d’exemplaires en 1969. Cette abondance de textes publiés a mené à des réponses critiques plus variées, mais pas trop nombreuses. Dans cet article, nous examinons la réception critique de Verne en Hongrie durant la période allant de 1945 à 1989 à travers des articles et des essais publiés dans la presse quotidienne, des revues, des magazines et des volumes.

PDF HTML

Références

  1. (1964) : Egy kisfiú Verne-i kalandja. Esti Hírlap 92 : 1.
  2. (1963) : Próbázás – Verne könyvvel. Pajtás 49 : 4.
  3. (1961) : Verne-téma. Képes Sport 30 : 7.
  4. Apor, B. (2017) : The Invisible Shining : The Cult of Mátyás Rákosi in Stalinist Hungary, 1945–1956. Budapest & New York : Central European University Press. https://doi.org/10.5195/ahea.2020.406
  5. Berencz, J. (1962) : Verne művei mai nevelési törekvéseink tükrében. In : S. Bende (ed.) Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve VIII. Eger : Ho Si Minh Tanárképző Főiskola. 41–79.
  6. B. Kiszely, M. (1935) : Verne Gyula magyar nemzetképe. Debrecen : Városi Nyomda.
  7. D. Szemző, P. (1973) : La carrière de Jules Verne en Hongrie. Magyar Könyvszemle 2 : 158–170.
  8. Gáspár, T. (1954) : Freidorftól – Temesvárig (Egy utazás fantasztikusnak tűnő, de igaz története.) írhatta volna : Verne Gyula. Szabad Szó 18 : 2.
  9. Hankiss, J. (1929) : A tudomány a szépirodalomban : Jules Verne. Első közlemény. Budapesti Szemle 623 : 54–86.
  10. Hankiss, J. (1929) : A tudomány a szépirodalomban : Jules Verne. Második közlemény. Budapesti Szemle 624 : 241–271.
  11. Hankiss, J. (1929) : A tudomány a szépirodalomban : Jules Verne. Harmadik és utolsó közlemény. Budapesti Szemle 625 : 385–444.
  12. Hankiss, J. (1930) : Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban. Budapest : Franklin Társulat.
  13. Hegedűs, A. (1971) : Legkedvesebb íróim. Íróportrék gyermekeknek. Budapest : Móra.
  14. Horváth, Á. (1969) : Verne a technika álmodója. Budapest : Táncsics Könyvkiadó.
  15. Kiss, G. (1929) : Comparaison du « Comte de Monte-Christo » (A. Dumas père) et de « Mathias Sandorf » (J. Verne). Mémoire de maîtrise. Debrecen : Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem.
  16. Kiszely, M. (1930) : Les sources de Jules Verne dans les romans se rapportant à la Hongrie. Mémoire de maîtrise. Debrecen : Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem.
  17. Klein, G. (1973) : Verne megértéséhez, trad. par L. Wessely. Galaktika 1 : 111–126.
  18. Kósa, Cs. (1967) : Álmodozó a toronyszobában. Magyar mérnök-író könyve Vernéről. Esti Hírlap 249 : 3.
  19. Kuczka, P. (ed.) (1978) : A rejtélyes Verne Gyula. Budapest : Móra.
  20. M. E. (1955) : A katolikus Verne, Vigília 6 : 332–333.
  21. Nemes Nagy, Á. (1978) : Verne Gyula és gyermekei. Nagyvilág 2 : 271–276.
  22. Schubert, A. (2022) : Úti kalandok Verne Gyulával. Jegyzetek egy rendkívüli utazásról. Könyv és Nevelés 1 : 7–32.
  23. Tordai, B. (2005) : A Kádár-rendszer tömegkultúra-recepciója. In : T. Kisantal & A. Menyhért (eds.) : Művészet és hatalom. A Kádár-korszak művészete. Budapest : L’Harmattan. 141–156.
  24. Verne, Gy. (1865) : Utazás a Föld középpontja felé. Trad. par Leó Beöthy. Pest : Hartleben Adolf.
  25. Vörös, M. (1969) : Elavult-e Verne? Ma legenda, holnap valóság. 1952-től 2 és fél millió eladott példány. Magyarország 9 : 26.
  26. Zoltán, P. (1972) : A képzelet varázslója. Budapest : Móra.