Az oktatásügy és a magyar nyelv helyzete a reformkor előtt
DOI:
https://doi.org/10.61178/MT.2026.IV.1.1Kulcsszavak:
magyar nyelv ügye, oktatásügy, nyelvkérdés, országgyűlés, 19. századAbsztrakt
A tanulmány a magyar nyelv iskolai oktatásban betöltött helyzetével foglalkozik a 18–19. század fordulóján. Közismert, hogy Magyarországon 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv, amely az oktatás nyelve is egyben, egészen a reformkorig. Az első magyar nyelvvel kapcsolatos törvény 1790-ben született, ekkor kezdődött el a magyar nyelv hivatalos nyelvvé válása. Ez az első törvény az oktatásügyet érintette, mivel ezáltal engedélyezte az uralkodó, hogy a magyar nyelvet taníthassák az iskolákban. A kezdeti lépésektől meglehetősen hosszú út vezetett az 1844/2-es törvénycikkelyig, amely a magyart tette Magyarországon hivatalos nyelvvé. A tanulmány a reformkorszak előtti bő két évtized országgyűléseinek oktatással és nyelvüggyel kapcsolatos rendelkezéseit tekinti át.





