Új folyam I. 2. szám (2023)
Visszajelzések

Vándorló házitanítókból befolyásos újságírók: A tanulás és tanítás szerepe Max Nordau és Kiss József korai pályájának alakulásában

PDF
Ujvári Hedvig
PPKE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet, habil. egyetemi docens
DOI: https://doi.org/10.61178/MT.2023.I.2.10

Megjelent 2023-12-31

Kulcsszavak

  • Max Nordau,
  • Kiss József,
  • Pester Lloyd,
  • A Hét,
  • Képes Világ

Copyright (c) 2023 Ujvári Hedvig

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Absztrakt

A pesti születésű, majd Párizsban befutott író, újságíró, orvos, kultúrkritikus, majd cionista Max Nordaunak 1849, Pest – 1923, Párizs), valamint a költő, lapkiadó, a Nyugat előfutára, A Hét szerkesztőjének, Kiss Józsefnek (1843–1921) a barátsága 1865-től datálódik és a földrajzi távolság ellenére életük végéig tartott. Kiss 19 évesen vándortanítónak állt, és alföldi falvakban héber nyelvoktatóként kereste a kenyerét, előtte intézményes képzésben csak megszakításokkal volt része. Nordau ezzel szemben már kiskamaszként német nyelvű színikritikákat és verseket publikált, 16 évesen a Deutsch Testvérek kiadványait fordította, majd az érettségit követően Pest legpatinásabb német nyelvű lapjánál, a Falk Miksa által irányított Pester Lloydnál nyert alkalmazást. Hivatalosan a pesti református gimnázium diákja volt, azonban családi helyzete miatt egy ideig neki is házitanítóként kellett pénzt keresnie. Az intézményes tanulást később sem hagyta abba, a pesti egyetem orvosi karára iratkozott be, amit el is végzett, noha tanulmányaival párhuzamosan éveken át külföldi tudósítóként is dolgozott. A már középiskolásként „befutott”, pesti lapokban rendszeresen publikáló Nordau számtalan levélben instruálta, terelte idősebb, írói körökben még ismeretlen barátját az írói-újságírói érvényesülés útján. Tanulmányomban kettejük kapcsolatának alakulása mellett azt is bemutatom, hogy Nordaut milyen hatások érték már a közoktatásban, amelyek lehetővé tették számára a különböző kulturális és nyelvi közegekben való érvényesülést, illetve magyarázatot adnak a Kiss-sel szembeni intellektuális fölényére.

PDF

Hivatkozások

  1. A budapesti magyar királyi tudomány-egyetem almanachja (1873). Buda.
  2. Ács Gábor (2000). Adalékok Kiss József pályakezdésének vitatott kérdéseihez. In Bicskey István & Imre László (szerk.), Értékek kontextusa és kontextusok értéke 19. századi irodalmunkban (= Studia Litteraria 38), 143–156. Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézete. https://dea.lib.unideb.hu/items/b4417c3a-4bd1-49de-b3c4-e0a3106b43fa
  3. A pesti kir. kath. fögymnasium ifjuságának érdemsorozata és tanári személyzete az 1862/3 tanév második felében.
  4. A pesti kir. kath. fögymnasium ifjuságának érdemsorozata és tanári személyzete az 1863/4 tanév második felében.
  5. Erstes Programm der isr. Haupt- und Unterrealsschule. Für das Schuljahr 1856.
  6. Felkai László (1992). A magyarországi zsidó iskolázás főbb vonásai világivá alakulásáig. In Landeszmann György & Deutsch Róbert (szerk.), Hetven év: Emlékkönyv dr. Schweitzer József születésnapjára, 75–79). Budapesti Zsidó Hitközség.
  7. Felkai László (1994). A zsidó iskolák tantervi változásainak sajátosságai. In Balogh László (szerk.), A zsidó iskolaügy története Magyarországon (= Neveléstörténeti Füzetek 14), 39–48. OPKM.
  8. Fischer, Jens Malte (1997). Dekadenz und Entartung: Max Nordau als Kritiker des Fin de siècle. In Roger Bauer (Hg.), Fin de siècle (= Studien zur Philosophie und Literatur des 19. Jahrhunderts 35), 93–111. Klostermann.
  9. Gács Teri (1958). Max Nordau levele Kiss Józsefhez (Dijon, 1875. április 4.). Uj Kelet [Tel Aviv], 39(3167) (december 29.).
  10. Gedichte von Josef Kiss (1887). Aus dem Ungarischen von Ladislaus Neugebauer. Otto Wigand.
  11. Glatz Károly (1904). Kiss József: Irodalmi tanulmány. Politzer Zsigmond és Fia.
  12. Gracza Lajos (2018). Kiss József német nyelvű autográf önéletírása. Irodalomtörténeti Közlemények, 122(6), 803–808. https://epa.oszk.hu/00000/00001/00456/pdf/EPA00001_ItK_2018_6_803-808.pdf
  13. Josef Kiss’ Gedichte, 1868-1881 (1886). Deutsch von Dr. Josef Steinbach. Georg Szelinski.
  14. Karády Viktor (1997). Zsidóság, modernizáció, polgárosodás. Cserépfalvi.
  15. Karády Viktor & Kozma István (2002). Név és nemzet: Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig. Osiris.
  16. Kiss József Összegyűjtött versei (2001). Kiad., jegyz. Hegedős Mária. Argumentum.
  17. Komlós Aladár (1997). Magyar–zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig, 2. köt.: Bevezetés a magyar–zsidó irodalomba. Múlt és Jövő.
  18. Mészáros István (1988). Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996–1945 (Általánosan képző középiskolák). Akadémiai Kiadó.
  19. Mészáros István (1996). A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó.
  20. Nordau, Anna und Max (1928). Erinnerungen: Erzählt von ihm selbst und von der Gefährtin seines Lebens. Renaissance-Verlag.
  21. Nordau, Max – Kiss Józsefhez [1866–1869]. OSZK Kézirattár, Levelestár.
  22. Nordau, Max (1920). Meine Selbstbiographie. In Eine Gartenstadt für Palästina: Festgabe zum siebzigsten Geburtstag von Max Nordau (= Nationalfonds-Bibliothek 5), 21–23. Jüdischer Verlag.
  23. Programm des k.k. Staatsgymnasiums in Pest veröffentlicht am Schlusse des Schuljahres 1860.
  24. Révész Béla (1941). Max Nordau élete. Az író kiadása.
  25. Rubinyi Mózes (1926). Kiss József élete és munkássága. Singer és Wolfner.
  26. Scheiber Sándor & ZSOLDOS Jenő (1972). Ó mért oly későn: Levelek Kiss József életrajzához, Magyar Izraeliták Országos Képviselete.
  27. Schulte, Christoph (1997). Psychopathologie des Fin de siècle: Der Kulturkritiker, Arzt und Zionist Max Nordau. Fischer.
  28. Szinnyei József (1891–1914). Magyar írók élete és munkái. https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/.
  29. Ujvári, Hedvig (2006). Max Nordaus journalistische Tätigkeit für die Ungarische Illustrirte Zeitung. Zeitschrift für Religions- und Geistesgeschichte, 58(1), 67–72.
  30. Ujvári, Hedvig (2007). Dekadenzkritik aus der »Provinzstadt«: Max Nordaus Pester Publizistik. Argumentum.
  31. Ujvári, Hedvig (2012). Zwischen Bazar und Weltpolitik: Die Wiener Weltausstellung 1873 in Feuilltons von Max Nordau im Pester Lloyd (= Geschichtswissenschaft 17). Frank & Timme.
  32. Ujvári Hedvig (2017). Asszimiláció, nyelv és identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és Herzl Tivadarnál. In Uő, Identitások és kommunikációs csatornák: Magyar–német–zsidó kulturális metszéspontok a dualizmus kori Magyarországon, 27–45. MTA BTK.
  33. Ujvári Hedvig (2021a). „Csak bátorság, kitartás és akarat!": Adalékok Kiss József vándoréveihez a Max Nordauval folytatott levelezés alapján. Irodalomtörténeti Közlemények, 125(1), 83–102.
  34. Ujvári, Hedvig (2021b). Ein Spagat zwischen mehreren Karrieren - Die Anfänge der Laufbahn von Max Nordau als Arzt und Journalist in Budapest. Kaleidoscope, 12(22), 156–166. https://doi.org/10.17107/KH.2021.22.156-166
  35. Ujvári Hedvig (2023). „Az Ön iránti érzéseim soha nem változnak”: Max Nordau és Kiss József szakmai-baráti kapcsolata újságírói pályafutásuk kezdetén. Magyar Könyvszemle, 139(2), 233–248. https://doi.org/10.17167/mksz.2023.2.233-248
  36. Vörös Károly (2005). A budapesti zsidóság két forradalom között, 1849–1918. In Varga László (szerk.), Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon: Siker és válság, 40–57. Pannonica – Habsburg Történeti Intézet.
  37. Zsoldos Jenő (1972). Korai fejezetek Kiss József életéből. In Scheiber Sándor (szerk.) MIOK Évkönyv 1971/72, 81–103.