Wandering Home Educators Turned Influential Journalists: The Role of Learning and Teaching in the early Careers of Max Nordau and József Kiss
Published 31-12-2023
Keywords
- Max Nordau,
- Kiss József,
- Pester Lloyd,
- A Hét,
- Képes Világ
Copyright (c) 2023 Ujvári Hedvig
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Abstract
The Budapest-born and subsequently acclaimed writer, journalist, doctor, cultural critic, and later Zionist, Max Nordau (1849, Pest – 1923, Paris), along with the poet, publisher, precursor of Nyugat, and editor of A Hét, József Kiss (1843–1921), established their friendship in 1865, and despite the geographical distance, it endured until the end of their lives. At the age of 19, Kiss took up the role of a wandering home teacher, seeking his livelihood in villages on the Great Hungarian Plain, with minimal formal training prior to that. In contrast, Nordau, already a young teenager, published German-language theater critiques and poems; at 16, he translated works for the publisher house Deutsch Testvérek and, following his graduation, secured employment at Pester Lloyd, the most prestigious German-language newspaper in Pest, under the direction of Falk Miksa. Officially a student of the Calvinist Gymnasium, due to his family's financial situation, he also had to work as a private tutor for a period. However, he did not abandon formal education; he later enrolled in the medical faculty of the University of Pest, where he successfully completed his studies while working as a foreign correspondent for several years. Nordau, who had already "made a name for himself" as a high school student regularly publishing in Pest's newspapers, guided and instructed his older, yet unknown friend through numerous letters on the path to literary and journalistic success. In my study, I not only examine the development of their relationship but also explore the influences that impacted Nordau during his public education, enabling him to thrive in various cultural and linguistic environments, providing insight into his intellectual superiority over Kiss.
References
- A budapesti magyar királyi tudomány-egyetem almanachja (1873). Buda.
- Ács Gábor (2000). Adalékok Kiss József pályakezdésének vitatott kérdéseihez. In Bicskey István & Imre László (szerk.), Értékek kontextusa és kontextusok értéke 19. századi irodalmunkban (= Studia Litteraria 38), 143–156. Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézete. https://dea.lib.unideb.hu/items/b4417c3a-4bd1-49de-b3c4-e0a3106b43fa
- A pesti kir. kath. fögymnasium ifjuságának érdemsorozata és tanári személyzete az 1862/3 tanév második felében.
- A pesti kir. kath. fögymnasium ifjuságának érdemsorozata és tanári személyzete az 1863/4 tanév második felében.
- Erstes Programm der isr. Haupt- und Unterrealsschule. Für das Schuljahr 1856.
- Felkai László (1992). A magyarországi zsidó iskolázás főbb vonásai világivá alakulásáig. In Landeszmann György & Deutsch Róbert (szerk.), Hetven év: Emlékkönyv dr. Schweitzer József születésnapjára, 75–79). Budapesti Zsidó Hitközség.
- Felkai László (1994). A zsidó iskolák tantervi változásainak sajátosságai. In Balogh László (szerk.), A zsidó iskolaügy története Magyarországon (= Neveléstörténeti Füzetek 14), 39–48. OPKM.
- Fischer, Jens Malte (1997). Dekadenz und Entartung: Max Nordau als Kritiker des Fin de siècle. In Roger Bauer (Hg.), Fin de siècle (= Studien zur Philosophie und Literatur des 19. Jahrhunderts 35), 93–111. Klostermann.
- Gács Teri (1958). Max Nordau levele Kiss Józsefhez (Dijon, 1875. április 4.). Uj Kelet [Tel Aviv], 39(3167) (december 29.).
- Gedichte von Josef Kiss (1887). Aus dem Ungarischen von Ladislaus Neugebauer. Otto Wigand.
- Glatz Károly (1904). Kiss József: Irodalmi tanulmány. Politzer Zsigmond és Fia.
- Gracza Lajos (2018). Kiss József német nyelvű autográf önéletírása. Irodalomtörténeti Közlemények, 122(6), 803–808. https://epa.oszk.hu/00000/00001/00456/pdf/EPA00001_ItK_2018_6_803-808.pdf
- Josef Kiss’ Gedichte, 1868-1881 (1886). Deutsch von Dr. Josef Steinbach. Georg Szelinski.
- Karády Viktor (1997). Zsidóság, modernizáció, polgárosodás. Cserépfalvi.
- Karády Viktor & Kozma István (2002). Név és nemzet: Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig. Osiris.
- Kiss József Összegyűjtött versei (2001). Kiad., jegyz. Hegedős Mária. Argumentum.
- Komlós Aladár (1997). Magyar–zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig, 2. köt.: Bevezetés a magyar–zsidó irodalomba. Múlt és Jövő.
- Mészáros István (1988). Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996–1945 (Általánosan képző középiskolák). Akadémiai Kiadó.
- Mészáros István (1996). A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó.
- Nordau, Anna und Max (1928). Erinnerungen: Erzählt von ihm selbst und von der Gefährtin seines Lebens. Renaissance-Verlag.
- Nordau, Max – Kiss Józsefhez [1866–1869]. OSZK Kézirattár, Levelestár.
- Nordau, Max (1920). Meine Selbstbiographie. In Eine Gartenstadt für Palästina: Festgabe zum siebzigsten Geburtstag von Max Nordau (= Nationalfonds-Bibliothek 5), 21–23. Jüdischer Verlag.
- Programm des k.k. Staatsgymnasiums in Pest veröffentlicht am Schlusse des Schuljahres 1860.
- Révész Béla (1941). Max Nordau élete. Az író kiadása.
- Rubinyi Mózes (1926). Kiss József élete és munkássága. Singer és Wolfner.
- Scheiber Sándor & ZSOLDOS Jenő (1972). Ó mért oly későn: Levelek Kiss József életrajzához, Magyar Izraeliták Országos Képviselete.
- Schulte, Christoph (1997). Psychopathologie des Fin de siècle: Der Kulturkritiker, Arzt und Zionist Max Nordau. Fischer.
- Szinnyei József (1891–1914). Magyar írók élete és munkái. https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/.
- Ujvári, Hedvig (2006). Max Nordaus journalistische Tätigkeit für die Ungarische Illustrirte Zeitung. Zeitschrift für Religions- und Geistesgeschichte, 58(1), 67–72.
- Ujvári, Hedvig (2007). Dekadenzkritik aus der »Provinzstadt«: Max Nordaus Pester Publizistik. Argumentum.
- Ujvári, Hedvig (2012). Zwischen Bazar und Weltpolitik: Die Wiener Weltausstellung 1873 in Feuilltons von Max Nordau im Pester Lloyd (= Geschichtswissenschaft 17). Frank & Timme.
- Ujvári Hedvig (2017). Asszimiláció, nyelv és identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és Herzl Tivadarnál. In Uő, Identitások és kommunikációs csatornák: Magyar–német–zsidó kulturális metszéspontok a dualizmus kori Magyarországon, 27–45. MTA BTK.
- Ujvári Hedvig (2021a). „Csak bátorság, kitartás és akarat!": Adalékok Kiss József vándoréveihez a Max Nordauval folytatott levelezés alapján. Irodalomtörténeti Közlemények, 125(1), 83–102.
- Ujvári, Hedvig (2021b). Ein Spagat zwischen mehreren Karrieren - Die Anfänge der Laufbahn von Max Nordau als Arzt und Journalist in Budapest. Kaleidoscope, 12(22), 156–166. https://doi.org/10.17107/KH.2021.22.156-166
- Ujvári Hedvig (2023). „Az Ön iránti érzéseim soha nem változnak”: Max Nordau és Kiss József szakmai-baráti kapcsolata újságírói pályafutásuk kezdetén. Magyar Könyvszemle, 139(2), 233–248. https://doi.org/10.17167/mksz.2023.2.233-248
- Vörös Károly (2005). A budapesti zsidóság két forradalom között, 1849–1918. In Varga László (szerk.), Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon: Siker és válság, 40–57. Pannonica – Habsburg Történeti Intézet.
- Zsoldos Jenő (1972). Korai fejezetek Kiss József életéből. In Scheiber Sándor (szerk.) MIOK Évkönyv 1971/72, 81–103.