Évf. 1 szám 2 (2023)
Tanulmányok

Egyiptomi vonatkozású leletek Pannoniában: Főbb lelettípusok és értelmezésük

Koncsos Levente
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Folia Humanistica et Socialia 1(2) 2023

Megjelent 2023-12-31 — Frissítve ekkor: 2024-06-11

Absztrakt

A tanulmány célja, a pannoniai lelőhelyű, Egyiptomhoz kötődő leletanyag bemutatása és értelmezése. A témaválasztást indokolja, hogy ilyen összefoglaló munka az 1960-as évek óta nem született és kifejezetten ezeknek a leleteknek az értelmezésére fókuszáló kutatás nem létezik. A kutatás kiterjedt a jelenleg publikált legtöbb egyiptomi vonatkozású leletre, jelen cikk ezek közül a legérdekesebbekre és legkülönlegesebbekre fókuszál.

Hivatkozások

  1. Adamson, G. (2012). Letter from a Soldier in Pannonia. The Bulletin of the American Society of Papyrologists, 49, 79–94.
  2. Apuleius. Az Aranyszamár. Révay József (ford.), (1993). Európa Könyvkiadó.
  3. Bartus D. (2015). Bronzistenek. Római kori figurális bronzplasztika Brigetióban. Komáromi Klapka György Múzeum.
  4. Bíró, T. M. (1994). The Bone Objects of the Roman Collection. Magyar Nemzeti Múzeum.
  5. Deac, D. (2014). Imitating the Egyptian Hieroglyphic Script in the Roman Era. Zeitchrift für Ägyptische Sprache und Altertumskunde. 36-40. https://doi.org/10.1515/zaes-2014-0004
  6. Dobrovits A. (1943a). Egyiptom és a Hellénizmus. Parthenon – Franklin-Társulat.
  7. Dobrovits A. (1943b). Az egyiptomi kultuszok emlékei Aquincumban. Budapest Régiségei, 13, 47–75.
  8. Ferguson, J. (1970). The Religions of the Roman Empire. Thames and Hudson.
  9. Gesztelyi T. (1994). A római vallás története. Nemzeti Tankönyvkiadó.
  10. Guimlia-Mair, A. & Mráv, Zs. (2014). The Aes Corinthium Vessels from Egyed, Hungary. Folia Archaeologica 56, 73–102.
  11. Kušan Špajl, D. (2015). AQUAE IASAE – a Centre of Health, Cult and Oracle. Aquae Iasae, Recent Discoveries of Roman Remains in the Region of Varaždinske Toplice. 82–106.
  12. Lakatos P. (1964). Pannoniai lelőhelyű egyiptomi emlékek rövid áttekntése. [PhD disszertáció]. Szegedi Tudományegyetem.
  13. Lassányi G. (2016). Horusz isten szeme Óbudán. Óbudai Anziksz, 2 (1), 98–100.
  14. Lieven, von, A. (2009). Scripts and Pseudo Scripts in Graeco-Roman Egypt. In Andrássy, P., Budka, J. & Kammerzell, F. (szerk.), Non-Textual Marking Systems, Writing and Pseudo Script from Prehistory to Modern Times, (pp. 101-111).
  15. Mommsen, T. (szerk.). (1873.) CIL III: Inscriptiones Asiae, provinciarum Europae Graecarum, Illyrici Latinae. G. Reimerum, Berolini.
  16. Mráv, Zs. (2000). Der Besuch Caracallas und der Deus Invictus Serapis-kult in Pannonien. Communicationes Archaeologicae Hungariae. 67–97.
  17. Mráv Zs. & Gabrieli G. (2011). A Scarbantiai Iseum és Feliratos Emlékei. Arrabona, 49(1), 201–239.
  18. Paulovics I. (1915). Alexandriai istenségek tiszteletének emlékei a magyarországi rómaiságban. Heisler és Kózol.
  19. Pearson, S. (2021). The Triumph and Trade of Egyptian Objects in Rome. De Gruyter.
  20. Póczy K. (1998). A pannóniai késő császárkori múmiatemetkezések néhány tanulsága. Budapest Régiségei 32, 59–75.
  21. Sosztarits O. (2016). Az Iseum Savariense és a pogányság végnapjai. In Tóth E., Vida T. & Takács I. (szerk.). Szent Márton és Pannónia, (pp. 35–43.) Pannonhalma.
  22. Sosztarits O., Balázs P. & Csapláros A. (szerk.). (2013). A savariai Isis szentély. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata.
  23. Tóth, I. (1974). Eine doppelheit der Geshichte des Isis- und Sarapiskultes in Pannonien. Studia Aegyptica, I, 345–360.
  24. Wessetzky, V. (1961). Die ägyptichen Kulte zur Römerzeit in Ungarn. Brill.
  25. Wessetzky V. (1969). Az egyiptomi kultuszemlékek jelentősége Veszprém megyében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleménye, 8, 147–149.