Megjelent 2023-12-31 — Frissítve ekkor: 2024-06-11
Copyright (c) 2023 Szenes Anna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Absztrakt
Rogier van der Weyden Szent Lukács a Madonnát festi című alkotásán Lukácsban többen Weyden tényleges vagy utalásszintű önarcképét vélik felfedezni. A festő-szent alakja lehetőséget kínált a hívő festő önmeghatározására, ez pedig számtalan művészt inspirált saját Lukácsának megalkotásában. Kezdetben festményével a kezében ábrázolták, majd a XV. századtól már a foglalkozására büszke, alázatos mesteremberként tekintettek rá. Míg végül a XVI. század elejétől már sem nem alázatos szent, sem nem ügyes kézműves, hanem az isteni hozzájárulásban részesülő művészként jelenik meg.
Ahhoz, hogy jobban megértsük miként is válhatott Szent Lukács a németalföldi művészek alteregójává, elsőként azt kell megvizsgálnunk, hogy hogyan lesz egyszerű evangélistából szentéletű festővé. Ehhez a kiindulópontot Eörsi Anna 2003-as tanulmánya szolgáltatja. Ennek megfelelően vizsgálnám azt, hogy milyen szerepet is tölt be Lukács alakja a profán és a szent ikonográfiában. Ezt követően Rogier van der Weyden bostoni prototípusát tanulmányoznám. Végezetül, a Szent Lukács-tradícióhoz köthető északi Lukács-képeket mutatnám be, amelyek közül nem egynek Weyden kompozíciója szolgált kiindulópontjául.
Hivatkozások
- Belting, H. (2000). Kép és kultusz. Balassi Kiadó, 21.
- De Vos, D. (1971). De Madonna-en Kindtypologie bij Rogier van der Weyden en Enkele Minder Gekende Flemalleske Voorlopers. Jahrbuch der Berliner Museen (13), 123-125. https://doi.org/10.2307/4125723
- Eörsi A. (2003). The Incarnation of the Word and of the Form. Some Thoughts about St Luke the Painter, and about some Painters of St Luke. Acta Historiae Artium (44), 47-57. https://doi.org/10.1556/ahista.44.2003.1-4.6
- Gonda Zs. (szerk.). (2005). Kép a képben: művész és közönség öt évszázad grafikusművészetében Burgkmairtól Picassóig. Budapest, Szépművészeti Múzeum, 44-46.
- Ishikawa, C. (1990). Rogier van Der Weyden’s ‘Saint Luke Drawing the Virgin’ Reexamined. Journal of the Museum of Fine Arts, Boston 2, 49–64.
- Kann, A. (1997). Rogier’s St. Luke: „Portrait of the Artist or Portrait of the Historian?”. In Carol Jean Purtle (szerk.), The Museum of Fine Arts, Boston Rogier van der Weyden St. Luke Drawing the Virgin. Selected Essays in Context, Turnhout, Brepols, 15-21.
- King, C. (1985). National Gallery 3902 and the Theme of Luke the Evangelist as Artist and Physician. Zeitschrift Für Kunstgeschichte 48(2), 249–255. https://doi.org/10.2307/1482280
- Marrow, J. (1997). Artistic Identity in Early Netherlandish Painting: The Place of Rogier van der Weyden’s St. Luke Drawing the Virgin. In Carol Jean Purtle (szerk.), The Museum of Fine Arts, Boston Rogier van der Weyden St. Luke Drawing the Virgin. Selected Essays in Context, Turnhout, Brepols, 53-57.
- Olds, C. (1990). Jan Gossaert’s ‘St. Luke Painting the Virgin’: A Renaissance Artist’s Cultural Literacy. Journal of Aesthetic Education 24(1), 89–96. https://doi.org/10.2307/3332857
- Panofsky, E. (1953). Early Netherlandish Painting: Its Origin and Character. Cambridge Mass, 253-256.
- Schaefer, O. J. (1986). Saint Luke as painter: from saint to artisan to artist. Artistes, Artisans et production artistique au Moyen Age, Colloque international, org. par X. Barral i Altet, I-III, Paris, Vol. I. 413-427.
- Voraigne, de J. (2004). Legenda Aurea. Ford.: Bárczi Ildikó et al., Budapest, Neumann Kht.
- White, E. M. (1997). Rogier van der Weyden, Hugo van der Goes, and the Making of the Netherlandish St. Luke Tradition. In Carol Jean Purtle (szerk.), The Museum of Fine Arts, Boston Rogier van der Weyden St. Luke Drawing the Virgin. Selected Essays in Context, Turnhout, Brepols, 39-48.
- Woods-Marsden, J. (1998). Renaissance Self-portraiture. The Visual Construction of Identity and the Social Status of the Artist, New Heaven, Yale University Press, 25-26, 204-206.